Karakter teljes neve: Avellana Wennell
Becenév: Avell, Ana esetleg Avella
Faj: Defenzor
Nem: lány/nő
Kor: 22


Apa:
Dorian Wennell. Még kisgyermek voltam a halála idején , még annyira sem igen emlékszem mint Myron fivérem.
Anya: Anne Morris. Őt vámpírok gyilkolták meg ,Ashford öcsémmel együtt.
Testvérek: Myron Leander Wennell ( báty ) és Dryen ( féltestvér )
Myron olyan mint egy háttérben mozgó segítőtárs . Ha nem is állunk mindíg szoros kapcsolatban , a szükség óráján mindíg megtalálom és nyugodt szívvel fordulhatok hozzá.
Dryen egy kevésbé ismert baráthoz hasonlítható, nem állunk elég közel egymáshoz, de a kapcsolatunk elég jónak mondható.





1990 novemberében a skorpió jegyében születtem.
Bátyám Myron 8 éves volt akkor Ashford pedig 3.
Édesanyánkkal éltünk , aki apánk halála után mindent megtett , hogy eltartson minket.
Apánk korán elhunyt , hogy mi volt halálának oka , sokáig titok marad előttünk.
Nem beszéltek arról , hogy valójában mi is volt ő és hogy mi mik leszünk.
Talán anyánk nem is kívánta , hogy valaha tudomást szerezzünk róla.
Ezt kell hinnem , mert épp olyan átlagos életet éltünk mint bármelyik másik gyerek.
Igaz magántanulók voltunk, többnyire anyánk oktatott, de ez sem tűnt átlagon felülinek.
Az életünk jól telt, tanulmányainkban jól haladtunk és semmi veszély nem fenyegetett.
De egy nap apánk előző házasságából született fia, Dryen eljött hozzánk. 10 éves voltam , Myron 18 és ő jóval többet tudott családunk ügyeiről mint én.
Féltestvérünk soha nem állt rossz viszonyban anyámmal de most feldúlt volt.
Vitatkozott vele valamiről amit mi nem értettünk szobánkból hallgatózva.
Azt akarta hogy anyánk igen is avasson be minket , mert tovább kell vinnünk amit apánk ránk hagyott , azzá kell lennünk amik vagyunk , azzal hogy megfeledkezünk róla még nem szabadulunk meg a kötelességtől.
Anyám makacsul tiltakozott.
Dryen ekkor magához hívta Myront és mindent elmondott neki.
Elmondta amit a Defenzorokról tudni kell és hogy apánk is mi is közéjük tartozunk.
Myron mintha már érezte volna, magától értetődően fogadta és amit hallottam az engem is hasonlóképpen érintett. Mintha mindig tudtuk volna.
A féltestvérünk apánk halálának körülményeit is tisztázta. Vámpírok üldözése közben veszett nyoma és máig nem tudni éle-e még. Nem hitegetett minket azzal, hogy életben lehet, sokkal valószínűbbnek találta , hogy megölték.
Myront ez a hír feldúlta és tudtam már akkor bosszút esküdött.
Dyren miután beavatott, tanítani kezdett a legalapvetőbb, dolgokra melyekre egy Defenzornak szüksége lehet.
Mi mindenre nyitottak voltunk, engem hihetetlenül lelkesített az egész misztikuma bátyám pedig kötelességnek érezte , hogy kövesse apánkat.
Anyánk azonban rettegett . Próbálta titkolni de nem igen ment. Úgy érezte azzal, hogy Dryen beavatott elárult minket ellenségeinknek.
Néhány évig tűrte Dryen jelenlétét azt hogy oktat minket, de egy nap mikor 16 éves voltam betelt a pohár.
Féltestvérünk soha sem látott módon összeveszett édesanyánkkal.
Anyám sírva árulással vádolta, Dryen pedig állította, hogy egyedül így tehet minket képessé az életre.
Anyám mindig félt, hogy azok a vámpírok aki minden bizonnyal megölték apánkat egyszer megtalálnak és most hogy a titokra fényderült, mi mindent tudunk , valahogy rögeszméjévé vált , hogy akik ellenünk lehetnek, tudomást szereztek rólunk és épp úgy ránk találnak majd ahogy apánkra.
Anyánk kikelt magából. És mikor ennek tanúi voltunk úgy éreztük végleg elveszítettük.
Myron nem értette anyánk félelmeit, bizonygatta, hogy nincs mitől félnie mi itt vagyunk és nem esik bántódása senkinek. Én is csatlakoztam hozzá és a szívem majd megszakadt mikor láttam mennyire beleveszett már félelmeibe.
Ám alig néhány hónap múlva szörnyűséges történés bizonyította be, hogy félelmei nem voltak alaptalanok.
Anyánkat és Ashfordot vámpír támadás érte egy éjjel.
Dyren látta a holttesteket és megerősítette ez a feltevést.
Nem tudom leírni azt a furcsa ürességet amit ekkor éreztem, azt a fájdalmas űrérzetet ami a lelkemben támadt és a bűntudatot.
Myron pedig teljesen magába fordult, a mély gyász egészen megviselte.
Dyren segítségével azonban túl jutottunk a válságon és támogatásával mindketten megkezdtük saját életünket.
Én egy kis antik könyvkereskedés tulaja vagyok, melyben ritka és értékes misztikus és okkult témájú könyveket árusítok.
Nagyon szeretem ez a kis kellemes légkörű boltot éppen ezért legtöbb időmet ott töltöm.
Jól megy az üzlet sok az érdeklődő így jól élek.
Munkám mellet féltestvérem javaslatára beiratkozom a Defenzor Képzőbe, hogy igazán jó képviselőjük lehessek.
A vámpírok iránti ellenszenvem nem túl heves, de anyám és apám halála az ő lelkükön szárad ezt képtelen vagyok nekik megbocsátani elnézni...





Amiket szeret: A klasszikus zenét, a misztikus dolgokat , a kék színt , az őszt és a könyveket

Amiket utál: a hideget, az igazságtalanságot a bunkóságot és a vámpírokat


Jellem:
Amolyan magának való lázadó lennék, kissé heves és lobbanékony leányzó aki nem fél kimondani amit gondol.
Szeretem a magányt de a társaságot sem vetem meg .
Próbálom az érzelmeimet kordában tartani, de ez nem mindíg sikerül, természetem sajátja hogy kissé szélsőséges vagyok.
Hajlok a megondolatlan és önfejű cselekedetekre, néha előbb lépek és aztán gondolkodom.
Szeretem a misztikumot és az enyhe romantikát, a titokzatosságot.
Álltalában kissé zárkózott elegancia jellemez és olykor csak úgy szeszélyből teszek olyan dolgokat is amelyekért tudom, hogy felelnem kell majd.
Visszafogott bajkeverőnek mondanám magam , igazán kedvelem a kalandokat.
Ahogy a mottóm is mondja; attól még hogy inkább az angyalok oldalán játszom, még nem vagyok makulátlan.


Külső:
Arcom kissé szögletes, mandulavágású szemem olivazöld ,tekintetem kicsit hideg. Sötétvörös hajam, hullámos, laza kontyban de leginkább kibontva hordom.
Alkatom karcsú, 173 cm magas vagyok és szeretem a komoly eleganciát hirdető öltözéket, melynek stílus kissé sötét.

Avataron: Bryce Dallas Howard

Z