Karakter teljes neve: Fédra Beverly Vandervoort
Becenév: Dry, Bev
Faj: Vámpír
Nem: nő
Kor: 59 éves, de 25-nek néz ki
Születés helye és ideje: St Louis (USA), 1952
Foglalkozás: szakács, szabadidejében festő, alkalom adtán modell
Különleges képesség: -


Apa: Richard William Vandervoort – állítólag halott vámpír – soha nem találkoztak
Anya: Eileen Mirabella Hastings – állítólag halott vámpír – soha nem találkoztak
Testvérek: (ikertestvér) Ezra Richard Vandervoort – vámpír

Egyéb hozzátartozók:
Nagymama: Marlene Ada Vandervoort – halott vámpír – ő nevelte fel Fédrát, anyja helyett, anyja volt


Nem sokat tudtam magamról egészen 1990-ig, amikor is drága Ada nagymamám el nem hunyt. Addig csupán annyit tudtam, hogy 1952-ben láttam meg a napvilágot St Luisban, de miután vámpír szüleim egy balesetben elhunytak, hozzá kerültem. Nem sokat kérdezgettem, úgysem válaszolt volna. Lassan felnőttem, (emberi időtartam szerint már meg is öregedtem). Párizsban gyarapítottam fiatalon megmutatkozó gasztronómiai tehetségemet, majd hazatérve, Jacksonville-be a festészetet részesítettem előnyben. A nagyi mindig szerette, ha hasznosan töltöm az időmet. Néhanapján modellkedtem is, de csak kíváncsiságból, vagy hálából. Mindig is foglalkoztatott a kertészkedés, s Adaval volt is egy aprócska kertünk. Míg ő szebbnél-szebb virágokat ültetett, addig én a gyógynövények és néhány zöldség, meg gyümölcsfa ápolásával foglalatoskodtam. Sokszor festettem le a kertet. Imádtam ott alkotni, dőleg tavasszal. A fiúkkal sem volt különösképpen problémám, voltak egy páran, de egyiket sem szerettem igazán. Volt köztük ember is (rövid kapcsolat), vámpír is (nehéz kapcsolat). A vérszomjam kordában tartása sosem jelentett gondot. Ada mindig is félt, rettegett valamitől, ezért egyik régi barátját megkérte, hogy avasson be valamilyen harcművészet világába. Nagyjából tíz évet szenteltem a capoeira (tánc és kűzdósport egyvelege) elsajátítására.
Egy napon, amikor éppen az egyik kiállításomon voltam jelen, a szomszédasszony telefonált, hogy betörtek a nagyihoz és meggyilkolták. Mivel a nagyi is vámpír volt, nem volt könnyű megölni, de biztosan profik tették, mert dulakodás nélkül választották el a fejét a testétől. Egy ideig kétségbe voltam esve, mert éreztem, hogy nem a békés nagyanyám után jöttek. El kellett menekülnöm, de fogalmam sem volt, hová. Akkor akadtam rá Ada nagyi naplójára. Az élete minden egyes mozdulatát leírta, így az én valódi, eddig ki nem mondott múltamat is. Megdöbbenve olvastam végig minden egyes megsárgult oldalt. Megtudtam, hogy van egy ikertestvérem, Ezra, és hogy a szüleimet is megölték, nem pontosan akkor, mint azt a nagyi bevallotta. Felnevelték a fiúkat, de azt nem írta meg Ada, hogy engem, a lányukat miért passzoltak le neki. Volt némi halvány említés róla, de semmi konkrét. Megtaláltam a leveleket is, amiket az apámmal váltott, minden egyes héten. Leírta benne, hogy miken megyek keresztül, hogyan cseperedem fel.
Azonban nem maradhattam tovább amerikában, mert a barátnőmet is megfenyegették, hogy mondja meg merre vannak a Vandervoortok. Úgy gondoltam, minél hamarabb megtalálom Ezrát, annál nagyobb biztonságban leszünk. Gyorsan visszaköltöztem Párizsba, amíg ki nem nyomoztam, hogy a bátyám Erdélyben van. Amint megszereztem a pontos címét, összepakoltam és a “kincses” Kolozsvárra utaztam. Egyből beleszerettem a városkába, s reméltem a soha nem látott bátyám nem fog elüldözni, ha végre megtalálom.


Amiket szeret: művészetek, kihívás, alkotó vágy, capoeira, csend, jó társaság, vér

Amiket utál: ha megzavarják munka közben, a nagyképű, beképzelt lényeket, az erőszakot és a családi titkokat

Jellem: Igazi művészlélek! Általában vidám vagyok és barátságos. Szeretek szeretni és gondoskodni másokról, néha túlzásba is viszem és ez az egyik legidegesítőbb tulajdonságom! Imádok alkotni, legyen az festmény, vagy valamilyen gasztronómiai furcsaság. Színte mindenkivel szót tudok érteni, és jó hallgatóság vagyok. Lételemem, hogy mosolyt csaljak az arcokra és ez többnyire össze is jön!

Külső: Magasságom átlagos, 172 centiméter, karcsú alakom van, mert mindig vigyázok a kinézetemre. Néhanapján modellkedem, ezért nem árt odafigyelnem a kilókra. Hosszú, sötétbarna hajjal rendelkezem, de általában összekötve hordom, mert rendszerint útamban van. Ami viszont a legfeltünőbb az egész arcomon, azok a világoskék szemeim. Általában ajkaim mosolyra vannak kárhoztatva, de amikor dolgozom, vagy edzem finom arcvonásaim komolyságot tükröznek. Szeretek divatosan öltözni, ékszereket és sminket csak módjával hordok.

Zoya