Karakter teljes neve: Nádja Csehov
Becenév: Nad, Nadi
Faj: Ember
Nem: nő
Kor: 23
Születés helye és ideje: Moszkva, 1987 március 13
Foglalkozás: Újságíró
Különleges képesség: -



Apa: Ivan Csehov, 45 éves, testőr, nem szeretem Őt még egy kicsit sem
Anya: Nada, 40 éves, háztartásbeli, a kapcsolatunk nagyon jó
Testvérek: Lev Csehov, 23 éves, tanuló, imádoooom!
Egyéb hozzátartozók: nincs




Kezembe veszem az űrlapot, és szememmel átfutom a kérdéseket. Nem értem. Miért van szükség erre a sok értelmetlen kérdésre? Nem erre számítottam. Mintha csak valami vallatóba ennék, vagy nem is tudom. Pedig csak tovább szeretném vinni az újságírói karrierem. Elvettem egy kék golyóstollat, vettem egy mély levegőt, majd nekikezdtem az űrlap kitöltésének. Ahogy látom egyhamar nem fejezem be...

Hogy hívják? Nádja Csehov, de jobban szeretem, ha csak Nadinak hívnak. Fiatalosabban hangzik, nem? Vagy itt én nem kérdezhetek? Mindegy... Nádja Csehov.
Kora? Nem szép dolog ilyet kérdezni egy hölgytől. De ha muszáj megmondom. Éves, 23 éves, 9 hónapos és pff... azt, hogy hány napos vagyok már nem számolom ki. A lényeg azon a 23-as számon van, de hogy őszinte legyek, nem szeretek a koromról beszélni.
Édesanyja? Mi van vele? Jaa... hogy meséljek róla. Nada -nak hívják, 40 éves és háztartásbeli. Igazi anya-lánya kapcsolat van köztünk, bár elég gyakran „hajba kapunk”. Ő is makacs, én is az vagyok (én tőle örököltem), és kiállunk a magunk igazáért. Sokszor van olyan érzésem, hogy megtépném, de nem tehetem, mert azért mégiscsak az anyám. Az igazat megvallva nem Ő nevelt fel, de azért mindig számíthattam rá. Most jönne az a kérdés, hogyha sem az apám és sem az anyám nem nevelt, akkor, hogy nőttem fel? Dadák segítségével. Ez nem azt jelenti, hogy nem jó az anyám, mert az... Csak van nála jobb is.
Édesapja? Mi ez kérem? Nem őket akarom munkába küldeni, mert nekem van szükségem minél hamarabb egy melóra. De jó... ha erre kíváncsiak, tessék. Ivan Csehovnak hívják, 45 éves és testőr. Mondhatnám, hogy a világ legjobb apukája, de akkor hazudnék. Valójában pocsék apa. Nem túloznék, ha azt mondanám, hogy a munkájának él. 24 órából 10-et van otthon, és akkor is alszik. Ezzel csak arra akarok kilyukadni, hogy a gyereknevelésből sosem vette ki a dolgát. Mintha nem is lenne apám. De tudom, hogy van és szeretem. Foggal körömmel küzdök is azért, hogy anyával a kapcsolatuk megmaradjon. Nem azért, mert nem lennék meg apa nélkül, hanem azért, mert tudom, hogy anya szereti Őt.
Testvérek? Szerencsére csak egy van. De őt nagyon szeretem. Az ikertestvérem Lev. Sok minden közös van bennünk, de a külsőnk nem nagyon hasonlítunk. Szerintem legalábbis nem. Amikor kicsik voltunk nem jöttünk ki valami jól. Helyesbítek: Mindig neki volt baja velem. Állandóan azzal akart játszani, ami az enyém volt, ami nekem sosem tetszett. De szerencsére megváltozott ez már. Idővel érett fiúvá vált, bár nem mondom, elég sokat kellett addig várni. De megérte. Nekem van a világ legjobb testvére!
Egyéb hozzátartozó? Nem tudok róla, bár ki tudja egyszer beállít hozzánk valami útonálló, és azt mondja, hogy a keresztapám. Vagy kiderül, hogy van egy húgom... Na még csak az kéne.
Hol született? Most erre mit válaszoljak? Mint ahogy mindenki más, én is a kórházban születtem. Meglepő, mi? De jó... befejezem. Inkább adok pontos választ, mert még a végén nem kapom meg a munkát. Szóval Moszkvában születtem néhány perccel a testvérem után.
Néhány mondat a gyerekkoráról: Így visszagondolva nagyon szép gyerekkorom volt. Barátságos kis csaj voltam, bár a testvéremmel hajlamos voltam összeveszni. Főleg olyankor, amikor az én dolgaimmal matatott. Hamarabb váltam nővé mint Ő férfivé. Szerettem óvodába járni, már akkor is könnyen barátkoztam. Mint mindenki más, én is hamar szerelembe estem, és alig voltam 10 éves, amikor először szerelmi bánatom volt. Megtudtam, hogy a fiú akit szeretek egy másik lányba szerelmes. Micsoda gondok... Az iskolát soha nem szerettem. Mindig értelmetlennek tartottam. Úgy értem, hogy az oké, hogy megtanítanak írni, olvasni, összeadni, kivonni, szorozni, osztani... de a többi idétlenséget minek kellett megtanulni? Mára már annyira éretté váltam, hogy ezt tudjam, de diák koromban még ezen véleményen voltam. Nem is csoda, hogy gyakran az iskola mellé jártam és nem iskolába.
Miért szeretne újságíró lenni? Hát először is azért, mert ha már kijártam 3 év egyetemet, akkor azt nem fogom csak úgy a szemét kidobni. Másodszor meg azért, mert szeretem ezt csinálni. Az írásban mindig is otthon éreztem magam, és kaptam is a lehetőségen, hogy megpróbáljak belőle hasznot csinálni. Bár igaz, hogy a Havard-ra az anyám kedvéért mentem, de mára már nem bánom. A tavaly fejeztem be az egyetemet, és egészen máig Moscvában volt újságírói állásom. De aztán Erdélybe jöttem, és itt is szeretném folytatni.
Miért jött Erdélybe? Mert úgy gondolom, hogy eleget voltam távol a testvéremtől. Először az apám miatt nem lehettem vele sokat, aztán az anyám miatt, akinek minden vágy az volt, hogy elmenjek a Havardra. Meg, amúgy is kíváncsi voltam erre a „híres Erdélyre”.
Hogy érzi magát az emberek között? Mi az, hogy hogy érzem magam? Természetesen nagyon jól. Már szereztem itt is egy pár barátot, és buliból bulira megyek. Ahol pia van, ott engem is meglehet találni. Szóval igen. Ilyen bulizós csaj vagyok, de azért a munkámat sem hanyagolom.
Miért pont ennél a cégnél jelentkezett az állásra? Őszintén? Én magam sem tudom. Az egyik barátnőm ajánlotta, és megtetszett. Remélem, hogy jól fogunk együtt működni... Persze, ha működünk, mert ugyebár még cseppet sem biztos, hogy felvesznek. Azért mindenesetre én reménykedem benne.

Letettem a tollat, aztán még egyszer átolvastam az egészet. Remélem elég lesz minden válaszom ahhoz, hogy felvegyenek.

Amiket szeret: írás, család, bulik, vásárolni, énekelni, táncolni

Amiket utál: kétszínűség, erőszak, ha valaki irányítani próbál

Jellem: Hmm... Hát nem akarok nagyképű lenni, de elég vagány csajnak tartom magam. Szeretek bulikba járni, pasizni és barátkozni. Szeretem minden percemet a családdal tölteni, de nem valami könnyű, mivel ritkán van olyan, hogy az egészen együtt legyünk. Imádok táncolni és énekelni. Utálom, ha valaki kétszínűsködik, és az ilyen embereket, ha egyszer tehetem el is kerülöm. Hajlamos vagyok mindenből viccet csinálni, ami nem mindig jó. Ezt a tulajdonságomat néha az emberek nem nézik jó szemmel, de az ilyenek vagy megszoknak, vagy megszöknek. Ritkán érdekel mások vélménye.

Külső: Hosszú, barna, hullámos hajam és kék szemem van. Nem vagyok égimeszelő, de azért olyan kicsinek sem tartom magam. Mint a legtöbb lányt, engem nem érdekel a súlyom, akkor eszek amikor megéhezek. Szeretek mindig divatosan öltözni, de azért gondoskodom arról, hogy a ruha, amit magamra veszek, kényelmes is legyen. Ékszer és smink nélkül soha nem megyek ki a házból.