Karakter teljes neve: Nicholas Burthleby
Becenév: Nick
Faj: Vámpír
Nem: Férfi
Kor: 69 (emberi éveket is mellé számolva 92lenne)
Születés helye és ideje: 1919-ben született, 1942-ben lett vámpír.
Foglalkozás: Író , könyvkereskedő és kiadó tulajdonos.
Különleges képesség: (nem tudom, jár-e a képesség fiú karakter esetén, vagy már nem érvényes az akció? XD)



Apa: Edmund Fritz , halott.
Anya: Heloise Burthleby, halott.
Testvérek: Sophie Burthleby, Violett Burthleby, halottak.

Egyéb hozzátartozók: -



Nicholas 1919-ben született, és egy olyan világba csöppent, amely nem volt éppen békés. Zajlott az első világháború, az emberek mindennapjai veszélynek voltak kitéve. Nicholas egyébként egy gazdag , zsidó kereskedő és egy előkelő, angol származású nő közös gyermekeként látta meg a napvilágot szeptember elsején Németországban. Edmund és Heloise jó modot biztosítottak gyermekeik számára, Nichnek és az utána három öt évvel születő ikerlányoknak. Az első világháborút követő évben próbálták megerősíteni vagyonukat és helyzetüket, több-kevesebb sikerrel. Nicholas egyébként Németországban járt iskolába, akárcsak a húgai. Igazán rendes gyerek volt, sosem volt rá panasz, szeretett tanulni, iskolába járni , és már fiatal korától kezdve rajongott a művészetekért, főként az európai irodalomért. Ezek mellett már korán megmutatkozott az is, hogy a fiatal fiú a sportokat sem veti meg, az általános iskolában kiváló úszóként ténykedett és az atlétikában sem maradt utolsó helyen.

Nem volt kérdés, hogy a fiú tovább tanuljon, szülei biztosították ehhez a feltételeket, ezért Nicholas egy jó hírű középiskolában kezdhette meg tanulmányait Berlinben. Talán azok az évek voltak élete legjobb pillanatai, akkor kamaszodott, elég sok barátja volt, és megismerkedett első szerelmével, Johannával is. A fiatalok szerették egymást, de sajnos Johanna egy súlyos tüdőgyulladásban életét vesztette, ami igen csak megviselte az akkor tizenhat éves fiút. Akkor Nicholas megfogadta, hogy felhagy a hőn szeretett irodalommal és inkább orvosnak tanul, aminek legalább hasznát is veheti. Éppen ezért komoly hangsúlyt fektetett biológiai és kémiai tanulmányaira is. Ezek mellett tovább folytatta az úszást, még országos versenyeken is részt vett, ahol jó eredményeket ért el. Tizennyolc évesen sikeresen elvégezte a középiskolát és új reményekkel folytathatta tanulmányait, ugyanis sikeres felvételt nyert a berlini egyetem orvosi szakára.

A sors azonban úgy hozta, hogy mindössze két évet szentelhetett orvosi tanulmányainak, ugyanis 1939 szeptember elsején kitört a második világháború. Igaz, már előtte is érezhető volt, hogy mi készülődik, Nicholas próbálta buzdítani egyetemi társait, hogy ne legyenek ostobák, és ne vegyenek részt efféle harcokban. Ő nem kedvelte a vérontást, sőt ellenezte a háborút is, minden esetben békére törekedett.

Mint minden vele egyidős, fiatal férfi, ő is megkapta a meghívóját a hadseregbe és kötelezően meg is kellett jelennie a besorozáson. Hiába próbálta elkerülni, egészségügyileg alkalmas volt katonának. Sosem akart az lenni, de nem a félelem miatt, hanem nem értett egyet bizonyos nézetekkel. Mégis, besorozták őt, azonban eszességének köszönhetően sikerült elérnie, hogy katonai szanitécként ténykedjen a katonaorvosok mellett.

Abban az időben ismerkedett meg egy csodás nővel, aki nagy hatást gyakorolt rá. A harmincas éveiben járó nő magányosan élt Németországban, volt egy hatalmas galériája, ahol szebbnél szebb festmények voltak kiállítva. Mikor Nicholasnak volt egy ki szabadideje, mindig ellátogatott oda és a rövid ismeretség után szenvedélyes szerelmi viszony alakult ki közte és Cassandra közt. A nő mindig titokzatos volt, sosem mesélt Nicholasnak magáról , ami még inkább izgalmasabbá varázsolta a kapcsolatukat. Nicholas, ha tehette és szabad napja volt, akkor perceit szerelmével töltötte. Mindig úgy érezte, hogy a nő titkol előtte valamit, de abban is biztos volt, hogy egy napon majd megtudja az igazságot.

Ezt megelőzően azonban bekövetkezett az a nap, ami megrendítette egész Európát. Németországban különleges faji megkülönböztetés vette kezdetét, mindenkit leellenőriztek, összeírták, ki hová tartozik, és mindezt Nicholas családja sem kerülhette el. Édesapja zsidó volt, így részben ő és húgai is annak számítottak. Minden pillanatok alatt történt, amikor Nicholas megtudta, hogy mi készülődik, gyorsan hazasietett, hogy értesítse a szüleit, hogy azok időben léphessenek és kitaláljanak valamiféle megoldást a helyzetre. Kiterveltek mindent, tartalékaikból megvásárolták a hajó jegyeket is, mellyel Amerikába utazhattak volna el. Nicholast azonban egyik katona társa beköpte a feletteseiknél, így róla is kiderült, hogy kicsoda valójában. Nicholas ellen elfogató parancsot adtak ki, ezért családjával együtt menekülnie kellett. Cassandrat még tudta értesíteni, de a nő nem akarta elveszíteni Nicholast. A szökevények Franciaország felé vették az irányt, de menekülés közben elkapták őket. Burthleby családját a hó lepte földúton lőtték tarkón, mindezt a férfi szeme láttára, őt pedig - mivel ellene elfogató parancs volt - visszahurcolták Berlinbe. A megtört férfit éppen a hazafelé tartó úton szabadították ki, legnagyobb meglepetésére Cassandra volt az. A nő , miután biztonságba helyezte a férfit, színt vallott, elárulta, hogy vámpír és egyetlen módja annak, hogy segítsen az, ha átváltoztatja Nicholast. A fiatal, elkeseredett fiú átértékelte az ajánlatot és élt vele. Átváltozását követően azonban megváltozott, bosszúszomja arra ösztönözte, hogy végezzen családja gyilkosaival, és egykori cimboráival, aki feldobta őt és családját. Nicholas kegyetlen mód végzett ezekkel az emberekkel, mielőtt megölte volna őket, hosszan megkínozta azokat. Úgy tűnik, elpattant nála egy cérna, és már nem volt képes visszatérni a helyes útra. Cassandra kérésére elhagyták Berlint, egy jó időre Amerikába utaztak. A férfi azonban egy szörnyeteggé vált, hiába volt mellette a szerelme, nem volt képes visszafogni vérszomját. Hosszas hónapok kellettek ahhoz, hogy a nő lecsillapítsa a férfi mérhetetlen fájdalmát. Mindez sikerült neki, egy idő után Nicholas lenyugodott és próbálta rendezni az életét. Minden jól működött, tíz évvel később szerelmével Londonba költöztek.

A békés éveket követően azonban ismét lecsapott demoklész kardja, s ezúttal Cassandrát sem kímélte. A nő üzenetet kapott Erdélyből, egy rokonától, ezért odautazott, onnan azonban már csak a halálhíre érkezett meg Nicholashoz. A férfi hosszú évekig bűntudattal küszködött, amiért nem kísérte el szerelmét Erdélybe. Ismét sötét órák köszöntöttek rá, de próbált úgy élni, ahogy a nő kérte. Gyilkos vágyait írásaiban élte ki, Von Stein néven horrorisztikus regényeket adott ki és még mai napig is ezzel foglalkozik. Az évek alatt sikerült összegyűjtenie annyi pénzt, hogy megvásároljon egy saját kiadót és létrehozzon egy saját könyvesbolt láncolatot.

Egészen 2011 januárjáig Londonban élt, míg meg nem érkezett hozzá a vámpírok vezérének hívó szava, segítség kérése. Nicholas úgy döntött, Erdélybe utazik, és egyúttal kinyomozza azt is, hogy mi történt az ő Cassandrájával.




Amiket szeret: olvasás, írás, úszás, atlétika, sportok, jó borok.

Amiket utál: feltörekvő érzelmek, a múlt emlékei, a magány és a keserűség

Jellem: Nicholas egy komoly, visszahúzódónak nevezhető férfi, akit túl sok szenvedés ért élete során. Intelligens és művelt, igazán jó társaság adott pillanatokban. Lenyugodott, már nem olyan heves vérmérsékletű, mint annak idején. Hidegvérű és sajnos , már nincs senki, akiben bízhatna. Magányos és már hosszú ideje egyedül él, napról napra rosszabbul érzi magát és minden egyes pillanattal egyre vérszomjasabb.

Külső: Jó megjelenésű és jóképű, magas, sportos testalkatú férfi. Középhosszú, barna a haja, kékek a szemei, néha borostás, néha nem. Öltözködése kifinomult. Nincsen tetoválása, sem testékszere. Előfordul, hogy szemüveget visel, kiegészítőként.