Karakter teljes neve: Envy Pilgrim
Becenév: Envy…vagy tőlem találjatok ki más nevet is, ha nem akarok rá, akkor úgysem hallgatok semmire sem!
Faj: Ember
Nem: lány
Kor: 13
Születés helye és ideje:1998.Február.16. New York
Foglalkozás: Tanuló




Apa:Nicholas Pilgrim – Bevallom, apuci pici kislánya vagyok. Nem tehetek róla, imádom anyut meg minden, de apu ugye teljesen más. Valahogy ő nem jön azzal, hogy mondjam el, vagy meséljem el, hanem csak megölel. Vagy csinál egy forró kakaót, ami valami mesés, és még nem súgta meg a receptet, lévén valami titok neki is kell. Megsúgta, az egyik képregénye rólam szól, persze ez nem olyan nagy szám, van egy ami meg a bátyámról, és abban mi vagyunk a Tardis utasai. Nagyon imádom őt, olyan, mint egy nagyra nőtt gyerek, és míg Chester Erdélyben van, ő helyettesíti a bátyám, mert inkább az, mintsem apa.
Anya:Eva Smith – Anyu, az írónő, aki szexről ír, de elmagyarázni nem tudja…persze egy tizenhárom éves ne akarjon még ilyenekről tudni, de segíteni akarok csak a bátyámnak, lévén ő olyan mulya, nem fog semmit megkérdezni, és nehogy már szűzen haljon meg! De amúgy imádom anyut is, igaz nem ajánlja, de titkom olvasom a könyveit, és pirulok ám rendesen, mert amiket ír…és ezt anyu írja, és jaj, nem hiszem, hogy akarok ilyeneket tapasztalni, és vajon apu tud ezekről?! Mindegy, én szeretem, a szőke hajával együtt, amely a háta közepéig ér, ha meg kivasalja a göndör fürtöket, akkor még tovább is.
Testvérek:Chester Pilgrim – Na róla mit mondjak?! A bátyám egy életérzés, de komolyan…őt meg kell tapasztalni, és nem lehet pár mondatba sűríteni milyen. Ő Chester és kész. Az én nagy és erős bátyám, aki fél a lányoktól, és én mentettem meg eddig tőlük…ez vicces történet. Most Erdélyben tanul vagy mi…fene se tudja, majd a körmére nézek, lévén, és nem is tudja, itt fogok lakni vele, egy évig biztosan…



Lévén még csak tizenhárom éves vagyok, olyan sok mindent nem tudok mondani magamról, szóval csak pár lényegesebb momentumot fogok kiemelni, utána megyek, mert a bátyámmal fogunk Nintendo Wii-zni!
Tehát, bemutatkozás már megvolt, hogy mikor születtem az is stimm, írtam a szüöleimről, a bátyámról, miről is kéne még?!
Jól van, csak viccelek, tudom muszáj…
Szóval februárban születtem…én panaszkodtam anyuéknak, miért nem hozták úgy össze, hogy szökőév legyen, mert akkor mondhattam volna, hogy négy évente van csak születésnapom, de akkor nem lett volna egy tíz éves bátyám. Mert sokkal menőbb egy tíz éves báty, mint egy kilenc vagy tizenegy éves. De szóval megszülettem, New York-ban. Ez nem fontos, lévén mindenki kórházban születik. Ne mond már, hogy Neked például mond bármit is az, hogy Moszkva, vagy Velence, és ráadásul New York! Benn vagy egy pocakban, és kész…tök jól elvagy, erre kiráncigálnak onnét, mert ideje már kijönni, és paff idekerülsz. Mindegy mi az, lehetne Hawaii is, te úgyis csak visszavágynál! De aztán a bátyám elájul, ahogy meglátott, így csak kíváncsi voltam milyen alakok vesznek körbe.
Apu nagyon vicces volt, megláttam, és nem sírni akartam, mert minek is sírnál, hacsak nem a megszokott helyért, de megláttam, és nevetnem kellett. Aztán meg muszáj volt anyuhoz bújnom, hisz övé volt az éhségemet csillapító tejcsi. És megérdemelte, hogy megöleljem, amiért vajúdott velem.
Na, ennyit a születésem körülményeiről…amúgy azt hiszem épp egy felolvasó esten folyt el anyu magzatvize…
Na, de leghamarabbi emlékem, mert ezt csak így kitaláltam, nem emlékszem ám semmire, csak elmondások alapján dolgozom! Annyi szent, hogy az első szavam a Chester volt, a bátyám neve… annyit hallottam, hogy szidják, hogy megjegyeztem. Én tapsikoltam örömömbe, ő meg adott egy puszit a buksimra. Aztán elvitt hintázni…de szigorúan csak szülő felügyelet mellett, sajnos ön és közveszélyes!
Az első nap az iskolában…a bátyám kísért el, nagy büszkén, de azt hazudta, hogy a fiúm…vicces volt, aztán persze mindketten tudtuk, hogy ő a Doktor, aki délután értem jön a Tardis-szal. Erre bementem a suliba és ki is fordultam, nem akartam menni, Chester meg rendes volt, azt mondta kapok fagyit, és játszunk a nap folyamán. Ezt anyuék nem is tudják, vagy legalábbis sejtik biztos, hisz szülők!
Igazából még nem fejeztem be az iskolát, és szívem szerint nem is fejezném be…de nem tudom mi akarok lenni, bevallom minden érdekel, még a matematika és a fizika is, időgépet akarok építeni a bátyámmal és bejárni a világot, mint a Ki vagy Dokiban, vagy legalábbis felfedezni egy Csillagkaput!
De nem mondom, hogy jó tanuló voltam, soha nem is törekedtem rá, rosszkislány akartam lenni világ életemben, és nem szerezni az ötösöket, hisz ha valami érdekel, megtanulom, ha valami nem, akkor teszek rá! Most amit Chester nem is sejt, tanulni jövök Erdélybe, egy évet itt fogok élni, csak bevallom, még a szülők se tudják, ilyen cserediák programszerű a dolog, valaki jött innen is, én meg a bátyám miatt ezt választottam, pedig ezer másik helyre mehettem volna. Szóval most itt vagyok Erdélyben, és a bátyámmal élek egy kanapén. A bátyámmal, aki most először az életében tényleg szerelmes, és a csaj még szexuálisan is vonzza, ez nagydolog nála! Eddig, és ezt el kell mondanom, hisz ő úgyse beszélt róla, irtózott a nőktől. Persze ez így elég fura kijelenteni, de komolyan, nem egy nővel volt már a hálószobájában, és mégis örült, ha rájuk nyitottam, mikor nem egy csaj akarta letépni a tesómról az alsóját. De higgyétek el, azt nem akarjátok látni! De szerintem Chesternek jól jövök majd, mert semmi érzéke a nőkhöz, és még mindig olyan, mint egy kilenc éves, és kergeti az amerikai álmot, csak akkor nem jó helyre ment! Filmekkel akar majd foglalkozni, és elvileg az írás is érdekli…azt hiszi nem olvastam el azt a kis szösszenetet, amit egy titokzatos lányról írt, aki összefutott egy fura fiúval…tudom, róla beszélek sokat, pedig magamról kéne, de nekem a lökött bátyám az életem, a mindenem, és imádom azt a hülye fejét…és ami a legfontosabb, megígérte, hogy nyár végén elszívunk egy jointot! Arról nem is beszélve, hogy egy év alatt el akarom veszteni a szüzességemet, vagy ahogy Chester-t elnézem néha, lehet leszbikus leszek…bár van egy srác, aki kifejezetten szimpatikus…

Amiket szeret: Imádom a bátyámat, és most egy évet csak vele leszek…bolondok háza lesz itt, az biztos! De kicsit gatyába rázom legalább, hogy tökösebb srác legyen!
Szeretem a csokoládét, a szénsavas üdítőket, főleg a gyö9mbért, meg a spiretot, vagy 7up-ot, vagy a narancsosakat és néha gusztustalanul összekeverve inni őket!
Mi van még…jah, imádok olvasni, filmeket nézni, szerepelni, vagyis ez túlzás, elhülyéskedni a kamera előtt, amikor Chester úgymond forgat…fotókat készíteni, ilyen pózolj dolgokkal cím alatt… és volt még valami, jah igen! Imádok rajzolni, hobbi szinten szoktam képregényeket, meg énekelgetni, na azt nem tudok, hangszeren is pötyögök pár dolgot, és tudom gitározni kéne, de engem a hegedű és a zongora vonzott, a fuvoláról már letettem. Szóval tanulgattam…de nem élethivatás!

Amiket utál: Öhm…a lányokat, tudom én is az vagyok, de megőrülök tőlük, a nyafogás, meg smink tippek, meg tűsarkúak, jesszusom!
Akkor a reklámokat a filmek közt, idegesítő!
A valóság showkat, a híradót…a kötelező olvasmányokat, és a zöldségeket, néhányat megeszek közülük, de azok semmire se jók!
Most több nem jut eszembe…jah, igen, a testnevelés órát is utálom, meg az énekórát, minek kötelező, nem lehet mindenki tehetséges! És amúgy meg mindenki művész, ha Pollock az, akkor én is!

Jellem: Én magam egy vicces, jópofa lánynak tartom magam…de gyilkos tekintetem van, és ha valakit nem kedvelek, hát így járt. Amúgy nem vagyok egy Hannibál Lecter, de sokszor szórakoztatom magam azzal, hogy milyen jó lenne brutálisa megkínozni egy néhány cicababát. Amúgy imádom, hogy egy vörös ördög vagyok, és Drakula hazájában lehetek a testvéremmel...jah, ez nem a jellem része! Szóval, egyszer ilyen, másszor olyan, ilyen vagyok én.

Külső: Egy alacsony, vörös démon, de nem a szexuális értelemben, mert rossz vagyok, mint a bűn, és az édes pofi mögött sok minden gonoszság rejlik. Amúgy imádok bő ruhákat hordani, amit legtöbbször aputól, vagy a bátyámtól lopok el.De azért nem vetem meg a női ruhákat sem, de a szoknya hát nem az első a sorban.