Nina Istudor Karakter teljes neve: Nina Istudor
Becenév: Nini. Nem igazán szoktak becézni.
Faj: Ember
Nem: Nő
Kor: 29 éves
Születés helye és ideje: 1983. március 5. Odessa
Foglalkozás: A Főnix Akadémián rajztanár.
Különleges képesség: -
*** Apa: Gregor Istudor. 59 éves. Újságíró - minden percét a szerkeztőségen tölti, mert nem szereti hazavinni a munkát, úgyhogy soha nem volt egy mintaapa. Nina szeint sokszor még azt is elfelejtette, hogy egyátalán van családja, annyira belemerült a munkájába.
Anya: Zina Istudor. 53 éves. Nagyon szereti az édesanyját. Ha sokszor nem is értette meg őt igazán, bármivel fordulhatott hozzá. Ügyvédként dolgozik Odessában, de mindig azt mondja, hogy otthagyja a munkáját és inkább visszavonul a természet lágy ölére és fényképezni fog. A házuk falai, olyanok, mint egy hatalmas képtár, rengeteg kép van a falakon amiket soha nem un meg Nina, minig meglátja bennük újra és újra a szépséget, mivel mind az életből a legszebb pillanatokat örökítették meg. Valószínűleg tőle örökölte a művészetek iránti érdeklődését.
Testvérek: 35 éves. Egy bátyja van, Rufus Istudor. Szintén itt tanít, a Főnix Akadémián földrajzot, pont ő ajánlotta ide Ninát. Rengeteg időt töltenek együtt, amikor csak lehet. Mindent tudnak a másikról és tökéletesen ismerik egymást. Semmit nem tudnak eltitkolni a másik elől, mert észreveszik ha valami más mint addig.
Egyéb hozzátartozók: nincs
*** 1983. március 5-én született meg Nina Istudor császármetszéssel, mivel az édesanyja súlyos szívproblémákkal küzd, már nagyon sokszor volt megműtve emiatt és nem bírta volna ki a szülést a hagyományos módon. Nina csodálatos kislány volt, egy valódi tünemény. A bátyja imádott vele foglalkozni. Rengeteget játszott vele, megetette, beszélt hozzá. Rufus tanította meg járni is, valamint beszélni is. Az első szó, amit Nina kimondott nem az Anya, vagy az Apa volt, hanem az, hogy Rufus. Ettől a pillanattól kezdve Rufus még inkább ragaszkodott a húgához.
Hatalmas házban éltek, amiben ugyan nem sorakoztak a méregdrága bútorok, de az a szeretet, a két testvér szeretete, mindennél többet ért. Kétszintes lakás volt, amiben a testvérek szobái a második emeleten helyezkedtek el. Gyönyörű udvar terült el a ház mögött, ami néha boldog nevetéstől visszhangzott. Érdeklődése a művészetek iránt, hamar, 5 éves korában már megmutatkozott. Állandóan dúdolt valamit, aranyos kis gyermekhangján. A képeket, amiket az édesanyja fotózott, mindig áhítattal nézte. Nina tökéletes környezetben nőtt fel, a szülők szerint, legalább is, de a kislány már korán megértett mindent és ő nem így gondolta. Édesanyja súlyosan alkoholista volt. Ez a káros szenvedélye, csak olyankor súlyosbodott el túlzottan, amikor úgy érezte nem tud tovább élni. Az ügyvédi munkája teljesen kikészítette, de szükségük volt a pénzre, mivel a férfi újságírói keresetéből nem tudtak volna eltartani két gyermeket. Persze Zina megpróbálkozott egy párszor a képei eladásával, vagy esetleg más munkát keresni, de soha nem talált olyat ahova fel is vettek volna egy ügyvédet, a képei pedig nem keltek el. Mindenki megnézte, bíztatta, hogy bizony milyen szépek, de megvenni, arra senki nem áldozta fel a pénzét. Úgyhogy maradt az egyetlen biztos állása, az ügyvédkedés. Nagyon sokszor kifakadt otthon a gyermekeinek, sokszor teljesen kifordult magából, amikor már szinte a sárga földig leitta magát. Ha nem volt részeg, akkor azért egész elviselhető volt. Nina, ettől függetlenül is szerette az Anyját, de a pici, törékeny lelke fokozatosan tört össze. A kiabálások elől, amikor bátyja nem tudta megvédeni, kiszaladt az udvar legtávolabbi fája alá és egy apró kis álomvilágba menekült. Befordult magába, és a korai depresszió jelei, hamar megmutatkoztak rajta.
A hold és a csillagok mindent megvilágítanak, nincsenek ijesztő, sötét árnyak a márciusi éjszakában. Odessa utcái szinte kihaltak, csak néha-néha hangzik fel egy-egy kutya ugatása és néhány házból kihallatszódik az emberek hétköznapi zaja. Egy szürke macska leugrik a háztetőről egy kapura, majd onnan a talajra. Szeme megcsillan, amint épp jóllakottan sétál a járdán. Egy ház kerítése alatt nagy nehezen befurakodik, majd lefekszik a bejárati ajtó elé, a kis szőnyegre. Fájdalmasan, elesetten nyávog, felverve ezzel mindenki nyugalmát. Először senki nem foglalkozik vele, de aztán egy kisfiú felrántja az ajtót, felkapja a macskát. Jól megnézi magának. Az édesapja mögötte áll és azt mondja, hogy tartsák meg, ha Nina hazajött a kórházból, majd megkaphatja, biztos örülne neki. A kisfiú, beviszi a házba és az elkövetkezendő napokban, gondoskodik róla. Mikor Nina hazaér az Édesanyjával, aki meglepően józan, beszalad a szobájába és magára csukja az ajtót, ahol megtalálja a cicát. Azonnal odabújik hozzá, a cica pedig jólesően dorombol gazdijának. Rufus (a bátyja) egy fal mögé bújik el és kihallgatja a szülei beszélgetését, ami arról szól, hogy miért kellett bevinni Ninát a pszichiátriára. Rufus megtudja, hogy Nina depressziós. A szülők tehetelenül állnak a konyában és nem tudják, mit tegyenek.Az óvodában és az iskolában Nina mindig remekül teljesített. Nem voltak tanulási nehézségei, de szinte alig beszélt a környezetéhez. Ha kérdezték határozottan válaszolt, de amúgy nem szólat meg soha. 10 és 18 éves korában minden héten eljárt egy pszichológushoz, aki megpróbálta a lányt kiszedni ebből az érzelmi gödörből. Sajnos, az agykurkász csak egy egészen kicsit javított az állapotán, az igazi fejlődés, akkor lett volna meg, ha az Anyja leszokik az ivásról. Az Anyuka alkoholizmusáról a pszichológus, sőt még Nina Apja se tudott. Nagyjából 17 éves lehetett, amikor elszökött tőlük a kiscicája, amit még Rufus-tól kapott. Nagyon sajnálták, még plakátokkal is beterítették egész Odessát, de a macska csak nem lett meg.
18 éves korában, amint lehetett, Nina elköltözött a családi fészekből. Depressziója egyre javulni látszott, de elhamarkodott volt ez a megállapítás, ugyanis 1 évvel később, történt egy baleset. Nina és az Anyja nagyon veszekedtek az autóban, Zina vezetett. Azt akarta, hogy költözzön haza a lánya, vissza akarta kapni a kicsi gyermekét, de Nina már nem akart az a kicsi, cuki kislány lenni, megtagadta a kérést. Amint ezt a választ meghallotta Zina ott, rögtön az autóban ismét ivott, jó erős alkoholt és körbe körbe kocsikáztak. Már amúgy se volt teljesen józan, de nem sokkal később teljesen kiütötte magát. Nina megpróbálta megakadályozni, mindent megtett azért, hogy elvegye az Anyjától az üveget. Kétségbeesetten, rettegve, próbált beszélni az Anyjával, de az nem hallgatott rá. A kormányt Zina egyszer csak elrántotta, miközben hatalmasat kiáltott keserű örömében, majd egy hatalmas csattanást követően minden elcsendesedett. Belerohantak egy vonatba. Zina azonnal meghalt, Nina életéért az orvosok pedig órákon át küzdöttek, sikerrel. Nina magát hibáztatta a végzetes balesetért, hiába mondták neki, hogy nem tudta volna megakadályozni. De a lányban rengeteg ,,De, mi lett volna ha…” kérdés fogalmazódott meg. Bűntudatától soha nem tud megszabadulni.
Mikor elvégezte az egyetemet, Rufus, beajánlotta a Főnix Akadémiára, rajztanárnak. Azonnal felvették. Azóta itt tölti a mindennapjait és tanít. Remekül tud bárkivel kapcsolatot teremteni, de a depressziója napról napra romlik. Ki tudja, mikor tud tőle végleg megszabadulni.
*** Amiket szeret: a tanítást, rajzolni, énekelni. Imádja a finom sütiket, édességmániás. Egy szelet dobostortával, vagy egyéb, édességggel, azonnal le lehet venni a lábáról. A bátyját, nagyn szereti, valamint az Apját is.
Amiket utál: a vonatokat, temetőbe menni, hajón utazni.
Jellem: Kedves, bárkivel könnyen megtalálj a közös hangot, ezért a diákok is nagyon kedvelik. Ha kell valakit korrepetálni valamelyik tantárgyból, hozzá nyugodtan fordulhatnak, mert nagyon türelmes, megértő, segítőkész és imád tanítani. Igazán csak a bátyja ismeri és emiatt sokat húzza ezzel, hogy másnak is meg kéne engednia, hogy jobban megismerjék, mivel az életét nem szereti kiteregetni senkinek.
Külső: 168 cm, amit mindig is utált, mivel magasabb akar lennni, szőke haja van, barna szeme. Ha mások látják, akkor arcán egy kis mosoly virul, de ha egyedül van, még a mosolynak a gondolatát is elfelejti. Kifinomult, kényelmes ruhákba öltözködik.