Karakter teljes neve: Siegfried Bion
Becenév: Sigfried
Faj: Defenzor
Nem: Férfi
Kor: 36
Születés helye és ideje: Essex 1975. Január. 13.
Foglalkozás: Munkanélküli, idénymunkákkal.
Különleges képesség: Nincs.



Apa: Ismeretlen
Anya: Ismeretlen
Testvérek: Ismeretlen

Egyéb hozzátartozók: Nem vérszerinti, de apjának tekinti mesterét. Rosendo Cushman mikor utoljára feltűnt a színen ötvenkettedik életévét töltötte be. A világ legjókedvűbb és szórakoztatóbb emberének gondolta magát és talán nem is tévedett sokat. Azt leszámítva, hogy az emberiség kis része tekinti humornak azt a stílust, amit képvisel. Talán a jelleméből, vagy mégis inkább az életpályájából kifolyólag életművésznek mondható. Ténylegesen semmivel nem törődött, de mindenhez ért egy kicsit. Szerető apaként, és barátként nevelte fel Siegfried-et, addig a napig, míg ki nem lépett az életéből.



Essex kies vidékén született Angliában, legalábbis ezt feltételezik. Egy árvaház bejáratában találtak rá törölközőbe tekerve. Csak pár napos volt a csöppség, ezért feltételezik, hogy az is a szülővárosa. A nevét pedig egy vicces kedvében lévő portástól kapta. Ez pedig az egész életére rányomta a bélyeget.
Gyerekkora nem volt egyszerű. Míg mások életük kezdete után tértek be az intézménybe, Siegfried kénytelen volt születésétől. Szeretetben nem sok része volt, és legkisebbként se szerzett sok barátot. Így hát a verés mindennapos volt elfoglaltságai közé tartoztak, míg el nem érte az elemi felső osztályt. Már látszott rajta, hogy nincs vele minden rendben. Edzett volt a sok verekedéstől, és haragos. Nem csak kicsit.
Szeme tűzben égett mindig, és aki csak egy rossz szót is, mert szólni, vagy kicsúfolni nevét az nagyon megbánta. Végül pedig eljött azaz érzés. Túl szűknek érezte a négy falat maga körül, így hát megszökött. Életében először került igazából a szabad ég alá, és kiélvezte minden pillanatát.
Tinédzserként már több városi bandát megjárt, és sok barátot, de még több ellenséget szerzett. Napja nem változtak a gyerekkori rutintól, attól eltekintve, hogy most nem őt verték, hanem ő bántott másokat. Nem volt sok esélye elkerülni a bűnözői életet. Lopott, csalt, rabolt, végül a gyilkosságig is elmerészkedett. Súlyosan megvert valakit, de nem volt elég körültekintő. A dühe vezérelte. A férfinek tizenhárom fontért kellett meghalnia, a szörnyűség tragédiába torkollott. A rendőrség gyorsabb volt, és az tizennyolc évét betöltött fiú, szándékos emberölés vádjával börtönbe került.
Élete eddig sem volt fenékig tejfel, de most legrosszabb napjait kellett átélnie. Akár a pokol olyan volt a zárka, de valami megváltozott. Valaki közelében volt, akit eddig nem látott, vagy érzett, de tudta, hogy ott van. Bent töltött ideje alatt furcsa gyilkosságok történtek a börtönbe. Csak bandák közötti leszámolásra tudtak az őrök gondolni, de Siegfried tudta nem így van.
Hónapokon keresztül kutatott, és észrevette azt is amit az átlag nem. Valaki vadászott a fegyencekre, és az a valami nem emberi volt. Egy vámpír, egy őrült vérszomjas vámpír. Ezt pedig csak őt tudta, és más nem is hitt neki. Napokig tartó tervezés, és gondolkodás után rájött, hogyan is lehetne végezni vele. Csapdát állított, és tőrbe csalta a vérszívót. Csak a szerencséjének köszönhette, hogy végzett vele. Ez a tett pedig egy varázsütésre megváltoztatta az életét.
Huszonnégy évesen kikerült a börtönből. Egy ügyvéd kereste meg akit még sohasem látott, és annyit mondott hogy szabad lesz. Ez pedig nem is váratott sokáig. A szabadság első édes levegőjét egy férfi közbelépése zavarta meg. Rosendo Cushman lépett be az életébe, és azonnal rá is telepedett. Akár egy fullasztó ölelés, amiből soha nem szabadulhat az ember. Azt mondta, hogy ő egy Defenzor, és ezért most a mestere lesz. Szárnyai alá veszi, és mindent megtanít.
Ez pedig a mondottak alapján történt. A napok, hetekké, hónapok pedig hosszú évekké váltak. Harmincadik születésnapja előtt kitanult mindent, beutazták a fél világot, afrikai dzsungelektől, egészen a déli sarkköri jéggel borított pusztákig. Befejeződött a tanítás, és ezt Siegfried is tudta. Az „apja” pedig olyat tett, amit soha nem hitt volna. Sok évnyi felhőtlennek nem éppen mondható kapcsolat után egy szó nélkül eltűnt. Csak útinaplóját hagyta hátra más egyebet semmit. A fiú ott maradt újra család és minden nélkül.
Egy nagy sóhajt követően, tudással mögötte, zsákját a hátára vette, és az egyetlen nyomot követte, amit a könyvben talált. Erdély felé vitte a lába, egy lehetséges jobb, és boldogabb élet felé.


Amiket szeret: Ital, nők, és minden más amitől el tudja felejtetni magányát. Így hát a szórakozás a mindene.

Amiket utál: Jelleméből adódóan, minden megkötést. Azt ha valaki megmondja mit tehet, vagy sem. Legfőképp mégis azok, akik gúnyt űznek nevéből. Akár ember akár nem, az nem lesz hosszú életű azt biztosra veheti.

Jellem: Múltja miatt senkiben nem bízik meg könnyen, és ez nem is fog változni. Egyetlen ember volt akiben mégis, és az is elhagyta. Most pedig dühvel a szívében keresi, hogy elégtételt vegyen, vagy csak kérdőre vonja. Világ életében független volt, és ezt nem is akarja feladni. Ha pedig valaki ezt meg akarja gátolni, hamar haragra gerjed, és elpusztít mindent, csak hogy megőrizze a hőn áhított szabadságát. Még nem tudja mennyire is téved.

Külső: Száznyolcvan centinél magasabb, de nem sokkal. Szeme barna, a gesztenye legsötétebb szín. Haját mindig rövidre vágja, vöröses szűke színű.
Mindig sportosan öltözködik, legtöbbször farmer, és pólót visel. Ad magára, de el sem tudná magát képzelni egy szoláriumban, vagy pedikűrösnél.

Kedves Siegfried!

Igazán érdekes és izgalmas előélettel rendelkezel. Kivetnivalót nem találtam benne, így már el is fogadom.

Jó játékot!