Karakter teljes neve: Mirella Toşa
Becenév: Mir
Faj: Defenzor
Nem: lány
Kor: 19
Születés helye és ideje: Erdély, Kolozsvár. 1993. január 21.
Foglalkozás: Diák. Jelenleg a főiskola mellett a defenzorképző iskolában is tanul.
Különleges képesség: -



Apa: Mihai Toşa, 39, vámpírvadász/orvos
Anya: Esmeralda Toşa, 37, vámpírvadász/pszichológus
Testvérek: -

Egyéb hozzátartozók: -




1993-ban, egy hűvös, téli napon láttam meg a napvilágot egy kolozsvári kórházban, Mihai és Esmeralda Tosa első és egyetlen gyermekeként. A gyerekkorom teljesen normális volt, olyan, mintha ember lennék. De nem... Ez mind csak mese, tévhit. Nem vagyok normális ember, de erre majd később visszatérünk. Kezdjük az elején. Szóval, 1996-tól óvodába jártam, három év múlva iskolába, majd gimnáziumba. Úgy éltem az életemet, mint egy normális diáklány. Voltak barátaim, még pasim is. Társadalmi életet éltem, buliztam, tanultam, néha még részeg is voltam, bevallom. Az iskolában is minden úgy volt, mint máshol. Kaptam néha rossz jegyeket is, de mindig arra törekedtem, hogy jó tanuló maradjak, hiszen ez elengedhetetlen ahhoz, hogy egy rendes főiskolára járhassak, és majd jó munkám legyen. Elvégre nem utcaseprő akarok lenni... Mondhatni, hogy stréber voltam. Igen, elég sokan piszkáltak ezzel, de nem zavart. Mindig úgy voltam vele, hogy oké, most ti cukkoltok, de semmire nem fogjátok vinni az életben. Szóval tanultam, tanultam, és csak néha szórakoztam. A szabadidőmben sokat jártam zeneórára, valamint énekelni. Elég muzikális jellem vagyok, imádok énekelni! Otthon is, amikor éppen kész voltam a leckével és minden tanulnivalóval, csak bekapcsoltam a hifit, és énekeltem magamnak. Gyakran elképzeltem, hogy egy színpadon állok, hatalmas tömeg előtt, és nekik zenélek. Nagyon sokáig arra gyúrtam, hogy énekesnő legyek, de amikor előhozakodtam ezzel a szüleimnek, ők ellenezték. Nem régen megtudtam, hogy miért is... Amikor befejeztem a gimit, és letudtam a ballagási bulit, a szüleim elhívtak egy komoly beszélgetésre. Valóban komoly volt, hiszen közölték, hogy defenzor vagyok. Vagyis egy boszorkány, aki vámpírokra vadászik. Vagyis majd fogok. Először bevallom, nem hittem nekik, hanem arcon röhögtem őket. Ki talál ki ilyet? De végül sikerült meggyőzniük, még bizonyítékokat is mutattak. Kiderült, hogy ők is, mindketten vámpírvadászok, és a pincénkben még fegyverek is vannak. Gondolhattam volna, hogy két különösen zakkant ember az anyám és az apám, de ez csak üres kifogás lett volna. A lelkem mélyén tudtam, hogy mind igaz, amit mondanak. Miután beírattak a defenzorképző iskolába, már semmi sem tudta volna cáfolni, hogy valóban igazat mondtak. A képzőbe a főiskola mellett kell járnom - ahova felvettek, mert sokat tanultam, a sok buta okoskodót meg nem, haha -, és bevallom, eléggé kimerítő. A fősulin is nagyon sokat kell tanulnom, mivel a szüleimhez hasonlóan, én is orvos szeretnék lenni, ez pedig öt évet jelent az egyetemen, plusz hármat gyakorlaton. Nem tudom, hogy fogom emellett megtanulni a sok varázsigét. És még vámpírokat is kéne irtanom... Azt is bevallom, hogy vannak kétségeim. Hiszen egy 19 éves lány hogyan ölhetne meg egy több száz éves vámpírt? Jó, van előnyöm a varázslatok miatt, de még nagyon fiatal vagyok, és csak most kezdtem el tanulni. Nem valószínű, hogy ha szembe kerülnék egy vérszívóval, akkor azt megúsznám élve. Valószínűleg egyedül nem tudnám megvédeni magam. De szerencsére még nem is kell, mert a tanulás eleje csak az igék magolásából áll, és a varázslatok ismertetéséből. Szóval van még időm kigondolni azt, hogy mit fogok magammal kezdeni, amikor majd megyek vadászni. Ez még a jövő zenéje... Igazából nekem különösen nincsen bajom a vámpírokkal. Sosem találkoztam eggyel sem, nem tudom, milyenek. A defenzorok úgy tartják, hogy az ördög gyermekei, a sötétség szolgái és hasonlók. De igazából szerintem még egy sem áldozott arra időt, hogy jobban megismerjen egy vámpírt... Lehet, hogy nem is olyanok, amilyennek mi gondoljuk, hanem teljesen normális "emberek", kivéve persze az örökéletet. De lehetnek érzéseik, lehetnek gondolataik, lehetnek tulajdonságaik. Akárcsak nekünk és az összes embernek. A lelkem mélyén remélem, hogy lesz esélyem megismerni egy vámpírt, hogy bizonyíthassam az elméletem a szüleimnek és a többi teljesen csőlátású, elvakult defenzornak. Persze erről még nem beszéltem senkinek... Félek, ki is tagadnának a defenzorok közül, amit nem szeretnek. Hiszen akkor nem tudnám hol megtanulni a varázslatokat, és semmit sem tudnék kezdeni az erőmmel. Vagyis majd a jövendőbeli erőmmel, mivel most elég kevéske van. Lehet, hogy majd lesz különleges képességem is... Szóval egyelőre megtartom a magamnak a világbéke elméletemet. Talán majd elmondom Ancának, akivel a defenzorképzőben ismerkedtem meg. Még nagyon kezdetleges a barátságunk, de remélem, hogy majd közelebbről is megismerhetjük egymást, és komolyan barátok leszek. Még benne sem bízom... Jelenleg senkiben nem bízom magam körül. Túl gyorsan történt minden, nem ismerem a barátaimat, az ellenségeimet meg főleg. Azt sem tudom, hogyan különböztessem meg őket... Szóval az a helyzet, hogy most az egyetlen, akire számíthatok, az én vagyok.

Amiket szeret: Éneklés, zenélés, és egy kicsit festeni is tudok.

Amiket utál: Utálom a sportokat, nagyon béna vagyok. Néha még a saját lábamban is képes vagyok elesni. Ezen kívül irtózom a pókoktól, bár úgy hiszem, ezzel nem vagyok egyedül...

Jellem: Alapvetően kedves vagyok, persze ha elszakad a madzag, vagy elpattan a húr, vagy hogy a fenébe mondják, akkor nagyon gonosz tudok lenni. Szóval nem érdemes felhúzni. Ezen kívül elég bizalmatlan vagyok, nem igazán osztok meg senkivel semmit. Szeretem magam megoldani a dolgaimat, és nem szeretem, amikor kioktatnak.

Külső: Közepes magasságú lány vagyok, barna hajjal, barna szemmel. Az öltözködésem megfelel a legfrissebb divatoknak, persze nem hetente cserélem le a szekrényemet. Mindig beszerzek egy-két új darabot, de nem vagyok egy fanatikus divatőrült. Sminkelni természetesen sminkelem magam, de nem annyira, hogy madárijesztőnek nézzenek. Maximum egy kis alapozó, vagy szemfesték. De sosem próbálnám ki azokat a rettenetes szivárványszínű sminkeket, amiket mostanában látni...

Köszönöm szépen ^^ Ne aggódj, imádom az avid, szóval téged nem bántalak