Karakter teljes neve: Alexandru Florin Grigore
Becenév: Alex, Flo
Faj: Ember
Nem: férfi
Kor: 22
Születés helye és ideje: 1989. április 13., Nagyvárad (Oradea)
Foglalkozás: tanuló


Mindkét szülőm nagyon is él: apám Iulian cipészmesterként dolgozik, anyám Maria pedig háztartásbeli. Van egy kishúgom,Vera, ő is diák, egy nagyváradi általános iskolában tanul. Nagyszüleim már halottak, más rokonaimmal nem igazán tartom a kapcsolatot.





Nos, ez egy eléggé szokványos történet. 1989 áprilisának közepén születtem egy hűvös hajnalon. Minden rendben volt a világrajöttöm körül, egy teljesen átlagos szülés volt kórházi ággyal, orvossal, nővérekkel miegymással. Csak szüleim öröme volt határtalan, mivel én voltam az elsőszülöt gyermekük. Nagyon szerettek engem és minden megadtak, ami erejükből futotta, hogy meglegyen mindenem. Mivel elég szegény családból származom, sokszor fordult elő, hogy az én javamra szüleimnek kellett hiányt szenvedniük. Nem voltam rossz gyerek, csak kiváncsi. Mindig is érdekeltek a régi mesék, legendák melyek Erdélyhez kapcsolódtak. Épp ezért már általános iskolába is olyan helyre járhattam, melyben nagy hangsúlyt fektettek az irodalom és történelem oktatására. Bár az iskola nem volt olcsó, főleg a rengeteg fakultáció miatt, de szüleim nagy erőfeszitéseket téve képesek voltak megfelelően segíteni engem. Mindig azt hajtogatták, hogy én leszek az, aki végre kitör a családi szegénységből és egyszer majd hires és gazdag lesz. Én nem nagyon hittem ebben, és kicsit zavart is, hogy nem engedhetek meg magamnak mindent, amit a tehetősebbek, de eszemben sem volt ezt szüleim orra aláé dörgölni. Nagyon szerettem őket, és szeretem még mindig. Bármire hajlandó voltam, hogy nekik segitsek, még ha olykor az ki is merült abban, hogy a házimunkákban segitettem nekik. Mikor 15 voltam, újabb jövevény érkezett családunkba, a hugicám, Vera. Nem voltam rá féltékeny sosem, első pillantásra „beleszerettem” és szivesen segitettem a nevelgetésében a szüleimnek. Ő most már elmúlt hét éves és egy igazi kis hölgy lett belőle. Már iskolás és jól is tanul. Aztán nagy örömünkre kitartásomnak és jó tanulmányi eredményeimnek hála sikerült bejutnom a Főnix Akadémiára, ami régi álmom volt. Mikor először léptem be a hatalmas épületbe, lenyűgözött a mérete és az a tudásanyag, amivel itt szembesültem. Nagyon izgultam, de kiderült, hogy nem volt miért. Bár sokan jóval jobb anyagi helyzetből érkeztek ide, mégis gyorsan beloptam magam a társaim szívébe. Aztán egy nap megláttam Őt…éppen elsőéves és gyönyörű. A neve Violeta. Szinte ettől a perctől kerestem vele a kontaktust és hamar nagyon jó barátokká váltunk, de azt hiszem ennél több is lehetne belőle. Egy napon a könyvtárban rábukkantam egy régi könyvre, melyben erdélyi legendák voltak lejegyezve. Különösen felkeltette az érdeklődésemet a vámpírokról szóló töménytelen dokumentum és mintha majdnem mindben felismertem volna Violetat. Egyre inkább belevetettem magam a kutatásba és a gyanúm egyre erősebb lett, de a bizonyossághoz vele is beszélnem kellene erről, ami mostanában nem könnyű. A lány mindig kerül engem és bár tisztán érzem, hogy nagyon kedvel engem és én is őt, sőt…de nem értem, miért teszi ezt velem. Csak kergetem mint kutya a farkát, de nem fogom feladni, amig ennek a végére nem járok. Valahogyan tudtára kell adnom, hogy bennem megbizhat, nem fogom elárulni, hiszen szeretem…teljes szivemből szeretem már az első pillanattól, bármi is történjen. Persze emellett nem hanyagolom el a többi teendőmet sem de időm legnagyobb részét a kutatással és a lánnyal való „fogócskázással” töltöm.


Amiket szeret: amit mindenek felett szeretek, az a családom és a legjobb barátaim. Kiemelt helyen áll nálam Violeta, akit legjobb barátomnak tartok de szeretném ha több lenne köztünk. Kedvelem a jó kis kutatómunkát, még ha terepre kell menni akkor főleg. Nincs is jobb egy kis utánajárásnál a régi legendák kusza hálójában.

Amiket utál: Amit utálok, ha lekezelnek amiért szegény családból származom és igazságtalanul bánnak velem vagy rokonaimmal-barátaimmal. Különösen félek attól, hogy a családomnak és a barátaimnak baja esik.


Jellem: Nyitott, vidám és nagyon érdeklődő ember vagyok. Mivel jó a beszélőkém, könnyen meglelem a közös hangot másokkal, legyen fiú vagy lány. Gyorsan kötök új ismeretséget de ahhoz, hogy abból komolyabb barátság legyen előbb el kell nyerni a teljes bizalmamat és bizonyitania kell, hogy valóban a barátom akar lenni és nem csak érdekből van velem. Sokan nagyon okosnak tartanak és van is benne némi igazság nem tagadom. Ez lehet nagyképűen hangzik de az nem jellemző rám. Nem szeretek hencegni a tudásommal, hagyok teret másoknak is. Röviden én egy nem tökéletes de rendes srác vagyok aki szeret barátkozni és jól érezni magát. Talán egyik legnagyobb különcségem, hogy képes vagyok akár napokig is a könyvek fölött ülni és bújni őket, ha valami érdekere bukkanok bennük.


Külső:Magas és vékony vagyok, arcom kissé hosszúkás de vonásaim határozottak. Sokan mondják, hogy jóképű vagyok de én inkább átlagosnak tartom magam. Hajam rövid és sötétbarna, általában mindig a homlokomra lóg belőle pár kisebb tincs. Szemeim sötétbarnák és kifejezőek Ruháim valóban elég átlagosak, az iskolában hosszúnadrág és ing, lazára vett de mégis elegáns. Ezen kívül póló mindenféle színekben, sötét nadrág és egyszerű de jól bevált edzőcipő.