Karakterkép:
Általános adatok:
Karakter teljes neve: Kurt Candell
Becenév: Kurt
Faj: Defenzor
Nem: Férfi
Kor: 23
Születés helye és ideje: 1988. december. 22. Chicago
Foglalkozás: A vadászatnak szenteli minden idejét emellett esténként bárpultosként dolgozik egy helyi szórakozó helyen.
Család:
Apa: Mark Candell, 44 éves. Tudomása szerint feleségével együtt letelepedtek és létrehoztak egy alapítványt, amellyel az emberek figyelmét próbálják felhívni a környezetszennyezés ellen. A viszonyuk harmonikus a mai napig, Kurt példaképének tekinti.
Anya: Marion Candell, 40 éves. Tudomása szerint férjével együtt letelepedtek és létrehoztak egy alapítványt, amellyel az emberek figyelmét próbálják felhívni a környezetszennyezés ellen. Gyakoriak a viták csakis azért, mert Marion nem képes elfogadni fia már felnőtt férfi és jobb szeretné, ha velük együtt küzdene a vérszívókkal.
Testvérek: -
Egyéb hozzátartozók:Marija keresztanya, 38 éves. Hastáncos nőként keresi kenyerét. Kurt szereti, mert a nehéz időkben mellette állt és nem mellékesen Ő húzta ki a szeszfüggőségéből.
- Egykori szeretője, Hanna. 24 éves. Foglalkozása ismeretlen. Mély sebet hagyott Kurtben azzal, hogy elhagyta.
Előtörténet:
Chichagoban, a Szelek városában születtem 23 évvel ezelőtt. Anyám, Marion régóta várt rám mondhatni a gimi első felétől mikor megismerte apámat, Markot. Még számomra is meglepő, sőt hihetetlennek tűnik, hogy képesek ennyi éven át kitartani és töretlenül szeretni a másikat. Talán ez az eltökélt hippi gondolkodásmódjuk teszi. Igen, bizony. Hippinek vallották magukat és úgy is éltek. Védték a környezetet, békét hirdettek, vegetáriánus életmódot folytattak. Mindenféle színes, össze nem illő maskarákba bújtak és bújtattak engem is nehogy kitűnjek, közülük bár becsülöm bennük, amikor 4 éves létemre kikérték a véleményem a citromságra kis gatyámhoz feladhatják-e a szívárny színű pólót. Furcsa, de kiegyensúlyozott családként éldegéltünk a lakókocsinkban, amivel jártuk az országot hátha megtaláljuk végre azt a helyzet, amit tényleg az otthonunknak bírunk tekinteni. Még nem említtettem ugyan, de defenzor vér csörgedezik az ereimben pontosan úgy, mint a szüleimében. Arra tanítottak a vámpírok az ellengéseink, a rossz, a gonosz megtestesítősei. Ennek fényében hamar neki akartam látni, elsajátítani miképpen lehet a vérszívókat végleg a halálba taszítani. Nehezebb feladatnak bizonyult, mint gondoltam a legelején. Akkor még kalandnak tűnt, bátor tettnek és nem is sejtettem mekkora érzelmi teher ez. Hisz, ha vámpír, ha nem gyilkossá válsz. Azt gondoltam előbb, utóbb majd érzéketlenné válok ezen a téren és könnyű szerrel végezhetem ki a vámpírokat mégse így lett. Főleg miután kikerültem a családi fészekből. Európába utaztam remélvén végre megismerhetem a felmenőimet. A végtelennek tűnő utazásaim során volt szerencsém belebotlani néhány rendesebbnek tűnő vámpír nőbe pontosabban kettőbe. Betekintést kaphattam az Ő világukba pár csekély testi szolgáltatást fejében. Visszagondolva bűnösnek kéne éreznem magam, de értelmetlen lenne ezen tépelődni. A pusztán testiségre alapuló kapcsolatok hamar elvesztik a jelentőségüket.
20 éves múltam mikor végre nyomára bukkantam az első, élő és viruló keresztszülőmre, Bulgáriában. Mielőtt nagyon belefolynánk, a részletekbe had ejtsek pár szót az ottani körülményekről. Irdatlanul mocskos és szegény. Nem sok részét láttam, de épp elegendő volt egy életre, hogy örökre megutáltassa velem magát az ország. Az emberek is furcsák, tekintve, hogy egy kukkot sem értettem a mondanivalójukból hiába lapoztam fel az idegen nyelvi szótárat az érkezésem előtt. A bőrszínük is sötét szemükkel, hajukkal együtt. Visszatérve Marijára. Szerencsére beszélte az angolt legalábbis alap szinten. Felvilágosított a többi, vérszerinti rokonom tovább állt a folytonos lopások és a maffia végett. Mondhatni nagyot csalódtam főleg, hogy ennyit güriztem végül pedig jóformán semmit sem értem el. Pár nap elteltével haza készültem egyenesen az újvilágba, de a tervem ismét kudarca fulladt a saját felelőtlen viselkedésem miatt. Arra jutottam, ha már megtettem ekkora utat miért ne nézzek szét? Marija kezembe nyomott egy térképet, amin piros x-el jelölte az olyan településeket, amelyektől óva intett. Sosem szerettem behatárolva élni mégse kockáztattam értesülve az ország rossz híréről. Szofijában kerestem kalandot azonban életem egyik legrosszabb döntését hoztam akkor. Megvakított egy nő szépsége, ártatlansága. Védekezésül felhoznám hónapok óta a nemi életem a nullára csökkent. Szóval együtt voltunk, többször is majd Ámor átkozott nyila is betalált egyenesen a szívembe. Eszemben sem volt elhagyni az országot, a szerelmemet, Hannát.
22 évesen teljes lázban égtem. Hanna a közös gyermekünket várta. Már megvolt mindenünk, házunk biztonságos környéken, kocsink, állásunk csupán a kis lurkó hiányzott. Páratlanul boldognak éreztem magam mindaddig, míg ez az egész szerte nem foszlott. Mariját látogattam és pár éjszakát nála töltöttem. Hazaérve egy levelet találtam az ajtóra tűzve ezzel a tartalommal:
„ Kurt
Tudom össze vagy zavarodva és nem érted miért tűntem el. Először is kérlek, ne haragudj rám, amiért szó nélkül távoztam. Míg te távol voltál megismerkedtem valakivel. Ez a valaki egész egyszerűen elrabolta a szívem. Nem tudom, hogyan történt. Eddig Téged szerettelek, a mindenem voltál és most is az vagy mégis máshoz húz a szívem. Arcátlanul becsaptalak és örökké gyűlölni fogom magam azért, amit veled tettem. Kérlek, értsd meg ez az egy választásom volt a boldogsághoz! Ha szeretsz, nem keresel és elfelejtesz, majd tovább lépsz. Képes vagy rá, mindannyian képesek vagyunk rá. A közös gyermekünket nem hozom a világra, mert jobbat érdemel pont, mint te. Rám az örök élet vár, ha érted mire gondolok.
Sosem feledlek
Hanna”
Apró szilánkokra törtem. Mindenem elúszott. Kilátástalan helyzetemben az alkoholba temetkeztem. Egy év múltán sikerült talpra állnom és eldöntöttem végre azt fogom tenni, amire gyermekkorom óta neveltek. Végzek az összes vérszívóval. Bulgáriában nem próbálkoztam inkább új terepen akartam tesztelni a képességeim ezért felkerekedtem, hogy Erdélyt meghódítsam.
Jellemzés:
Amiket szeret: gitár, ének, zongora, modellezés, fotózás, eső, nők, régi idők autói, bőrcuccok, jó könyvek, hajóutak, vonaton való utazás, koncertek, tűz, erdő.
Amiket utál: vámpírok, megszabják mit tegyen, hazugság, spenót, hal
Jellem: Leginkább a lazaság jellemzi. Közvetlen és nyitott mindenkivel. Persze ez nem azt jelenti, hogy kitálalja a legkisebb lelki bajait az első szembejövő ismerős arcnak.
Fontos neki az őszinteség, mert úgy gondolja, ha Ő már ezt képes megtenni más se hazugságok mögé rejtőzzön. Szereti a halandóságát, azt, hogy van valami, ami hajtja az új felé. Mármint az ideje véges és pont ezért akar a lehető legtöbbet megtapasztalni az életből. Rosszból, jóból egyaránt. Céltudatos, határozott és független egyéniség. Nem bír leragadni egy helyen még, ha néhány ripityára tört szívet hagy maga után. Ez sem elég mérvadó a maradásra. Életcéljának tekinti adni valamit az emberiségnek. Itt maradandó dologra kell, gondol, olyasmire, amiben más örömét lelheti, vigaszt nyújthat nehéz pillanatokban. Nincsenek nagyra törő álmai, se hős, se szent nem akar lenni.
Higgadt, optimista és reális gondolkodású. Humoros, néha már piszkálódó. Érzékeny lelkivilágú. Könnyen megbántható, ám ezt sosem mutatja. Művészetekre fogékony imádja a kreatív, színes dolgokat.
Külső: Nem égimeszelő, de alacsonynak sem mondható 177 centiméteres magasságával. Vékony alkatú volt mindig is. Teste azonban kellően kidolgozott. Haja színe középbarna bár szőke, fekete, sőt a kakastaréjos frizurájának korszakán még a rikító rózsaszínt is bevállalta. Általában arca sima maximum borostás a nagyobb arcszőrzetet hanyagolni szokta. Szeme talán a legfeltűnőbb, ha rápillantunk. Gyönyörű kék színben játszik hol sötétebb, hol világosabb árnyalatban. Azt állítják elég belenézni és úgy érzed elsodródtál az érzelmek tengerébe, amelyből kitörni abban a pillanatban lehetetlenségnek tűnik. Öltözködése egyszerű mégis divatos. Kedveli a fekte, szürke, fehér és kék színeket. Bal alkarján tetoválás.
Kezdőlap
Tárgy: Kurt Candell 
