Karakterkép:
Általános adatok:
Karakter teljes neve: Maryanne Valerie Brooke
Becenév: Mary
Faj: Ember
Nem: Nő
Kor: 25
Születés helye és ideje: New York, USA, 1986. május 23.
Foglalkozás: ügyvéd
Család:
Apa: Gabriel Andrew Brooke, diplomata.
Anya: Evangeline Emma McCoy, divattervező.
Testvérek: Jonathan Brooke, van egy saját cége.
Egyéb hozzátartozók:-
Előtörténet:
New Yorkban születtem, egészen 25 évvel ezelőtt. Nem volt semmi különleges az érkezésemben, azon kívül, hogy lányt szerettek volna, és tényleg lány lettem. A bátyám már nagyon várta az ő kis hugicáját, így amikor kiderült, hogy tényleg kap egyet, nagyon boldog volt, legalábbis ezt mesélték a szüleim.
Az egyik neves magánklinikán jöttem a világra. Anyámat még bent tartották egy hétig, mert valamiféle fertőzés lépett fel nála, és el kellett távolítani a méhét. Ennek eredményeképpen engem még a széltől is óvtak egész gyerekkoromban, mert tudták, hogy én voltam az utolsó gyerekük. Eleinte nem is bántam, hogy megkülönböztetett figyelemben részesültem, hiszen bármit kértem, azt megkaptam, szinte egyből. Amikor azonban iskolás korba léptem, már annál inkább zavart ez a fajta féltő szeretet, amivel körülvettek engem. Szinte alig engedtek valamit, mindig kísérő kellett mellém ahhoz, hogy bárhová is kitehessem a lábam. Én nem játszhattam úgy, ahogyan a többi gyerek, ebből kifolyólag inkább a tanulmányaimra koncentráltam. A tévé bámulása, és a jó beszédkészségem miatt már korán megfogalmazódott bennem, hogy mivel szeretnék majd foglalkozni. Már alsó tagozatban is ügyvédi karrierről álmodoztam, de akkor még nem tudtam, hogy én azon szerencsések közé fogok tartozni, akiknek az álmai valóra válhatnak, a megfelelő szorgalomnak hála.
Hamar teltek az évek, és apám munkája miatt nekünk költöznünk kellett, így kerültünk át az Államokból Európába. Londonban kezdtem meg a középiskolát, valami elit intézményben, ahová nehéz bekerülni, de akinek sikerül, az sokra viheti még az életben. Remek helyem volt ott, sok hasonló gyerek volt hozzám, éppen ezért hamar kialakítottam a kis barátságokat, amelyek a mai napig kitartottak, szerencsére. Mára már mindegyik volt iskolatársamból jól menő bankár, üzletemben, vagy éppen bróker lett. Igen… azon a helyen mindenki megvalósíthatta azt, amire vágyott.
Jól elboldogultam, sok plusz órát vettem fel, így nem meglepő módon elég jól sikerült az érettségim is, és egyenes utam vezetett az egyetemre. A jogi kar pontosan olyan volt, amilyennek elképzeltem, és ez ebben az esetben pozitívumnak számít. Igaz, hogy alig voltak szabad óráim, de nem érdekelt, igazi kis stréber vált belőlem, hála anyáméknak, akik akkorra már nagyon bánták, hogy úgy neveltek, ahogy. Persze nem mondanám, hogy nem vált hasznomra, de talán más lennék, ha nem így alakult volna. Ezen már kár is rágódni, nem igaz?
Már a diplomázásom előtt megvolt az ügyvédi iroda, ahol gyakornokként dolgozhattam. Szerencsére a tehetségesnek bizonyuló diákokat hamar elkapkodják a neves cégek, így én is azon kiváltságosak táborába tartoztam, akire felfigyeltek, habár azt hiszem, hogy a tanáraim ajánlása is közrejátszott ebben a folyamatban.
A férfiak ugyan sokszor próbálkoztak nálam, de én csak ritkán engedtem, hiszen megfeszített munkamenetben teltek a mindennapjaim. Már korán reggel bent voltam, és késő estig dolgoztam az épp soron következő pereken. Aztán megvolt az első önálló ügyem is. Én nyertem meg, és madarat lehetett volna fogatni velem. El sem tudnám mondani, hogy mennyire boldog voltam akkor, az aznap készült kép azóta is ki van rakva a hálószobám falán.
Aztán sorra kaptam az újabb, és újabb ügyfeleket, majd apám közreműködésével megalapíthattam a saját ügyvédi irodámat, mindössze huszonnégy évesen. Fiatalnak számítok, tudom, de ez semmit nem jelent, ha az ember sikeres abban, amit csinál. Én pedig vitathatatlanul sikeres vagyok a karrieremben, még ha a magánéletem nem is olyan tökéletes, mint amilyennek én szeretném látni. Magányos vagyok, ezért kezdek erősen karrieristává válni, ami kicsit megrémít ugyan, de annyira még nem érdekel.
A közelmúltban akadt egy nagyon gazdag ügyfelem Erdélyben, és emiatt oda kellett utaznom. Annyira beleszerettem a tájba, és az egész helybe, hogy úgy döntöttem, ott maradok. Miután nagy nehézségek árán, és örökké elhúzódó tárgyalásokat követően megnyertem a pert, vettem egy lakást, és most ott tengetem a mindennapjaimat. Már itt is sikerült bérelnem egy irodát, és egy titkárnő segítségével igyekszem itt is kiépíteni az ügyfélkörömet. Nem egyszerű feladat, de tudom, hogy képes vagyok rá, és ki tudja? Az is lehet, hogy még a magánéleti gondjaim is rendeződni fognak. Egyszer… talán.
Jellemzés:
Amiket szeret: testmozgás (küzdősportok főként), jókat enni, egy pohár bor vagy pezsgő esténként, ismerkedni, a munkámat, a szép ruhákat, és a kényelmet.
Amiket utál: pókok, a köd, kelbimbó, ha megmondják, hogy mit csináljak, ha beskatulyáznak, a szőke nős vicceket.
Jellem: Nem egy könnyűvérű nő, de azért, ha kedve van, akkor szereti kihasználni az élet adta lehetőségeket. Végül is, neki is vannak igényei, mint mindenki másnak, csak ő nem próbál úgy tenni, mintha ez nem így volna. Egyébként felelősségteljes nőnek tartja magát, aki tudja, hogy mi a dolga, és azt el is végzi. Precíz, addig nem adja fel, amíg tökéletesre nem sikerül az, amit éppen csinál, éppen ezért némi maximalista hajlam is lappang benne, de nem annyira vészes, hogy a végsőkig sanyargassa magát, ha valami nem akar sikerülni neki.
Segítőkész, és figyelmes az életben, ám a tárgyalóteremben könyörtelenné válik, és bármit megtesz azért, hogy megnyerje az éppen folyamatban lévő pert. Nem szeret veszíteni, sőt, talán nem is tud. Nem hajlamos a depresszióra, kiegyensúlyozott, harmonikus életet él. Tipikusan azt az embertípust testesíti meg, akire azt mondják, hogy ki van békülve magával. Szeret élni, és minden egyes napot úgy tölt el, mintha az utolsó lenne. Elégedett magával, és mindazzal, amit az életben elért.
Nem kezdeményező fajta, csak ha az adott férfi nagyon tetszik neki. Sokkal inkább szereti azt, ha érte van oda valaki, és látja a másikon azt, hogy szeretné elnyerni a szívét. Nem naiv lányka már, így nem is esik könnyen szerelembe. Ahhoz, hogy valaki ténylegesen is közel férkőzzön hozzá, bizonyítania kell. Annál is inkább, mert a hölgyemény két lábbal áll a földön, és ebből semmi esetre sem hajlandó engedni. Mindennél jobban gyűlöli az emberi butaságot, és azt, ha valaki el van szállva magától.
Külső: Sem magasságra, sem alakra nem olyan, mint egy modell. Nem hajszálvékony, és nem is 175 centiméter, csupán 165, ennek ellenére mégis figyelemfelkeltő jelenség. Ahová bemegy, ott felfigyelnek rá. Gyönyörű csillogó szemei olyanok, mint az ég, és vonzzák mások tekintetét, mindegy, hogy férfi, vagy nő az illető, szőke haja pedig csak még különlegesebbé, még bájosabbá teszi őt.
Nőiesen gömbölyded az alakja. Telt keblei, és hosszú, formás lábai vannak. Járása kecses, és légies, egyfajta elegancia vehető észre a mozdulataiból, mely neki már fel sem tűnik.
Öltözködése nőies. Ruhatárát márkás ruhák alkotják, ennek ellenére nem hivalkodó a megjelenése. Inkább az elegáns darabokat kedveli munkájából fakadóan, de ha kimozdul valahová, akkor nem akadály számára az sem, hogy valami merészebbet öltsön magára.