Karakterkép: Általános adatok:
Karakter teljes neve: Ioan Adamescu
Becenév: Ioan, Jan, Zsebes
Faj: Ember
Nem: férfi
Kor: 22
Születés helye és ideje: Egy román bányászváros, 1989. ???
Foglalkozás: Lop, kéreget ...
Család:
Apa: Radek Adamescu ???
Anya: Gabriela ???
Testvérek: ???
Egyéb hozzátartozók:
Előtörténet:
Az első emlékeim arról szólnak, hogy nagyon fázom, és szörnyen éhes vagyok. Kicsi vagyok, és gyenge, és hideg van. Valaki a karjában tart, és visz. Később már mellette ülök, és kéregetünk. Én még csak azt tudom, hogy ott kell ülnöm egy helyben, és előre kell nyújtanom a kezem. Később megtanulom a szükséges szövegeket is. Alig jut enni valami, folyton éhes vagoyk. Ez a legfontosabb emlékem, hogy mindig éhes vagyok, és gyakran fázom.
Később, amikor már nagyobb lettem, Nadia, akivel koldultam elmondott egy-két dolgot, mert kérdezgettem. Ő nem az anyám. Anyám meghalt, apám meg eladott engem neki egy üveg piáért. Azóta Nadiaval koldulok. Gyerekkel könnyebb koldulni, mert megszánják az emberek.
Nemsokára túl nagy voltam ahhoz, hogy megszánják miattam Nadiat, akkor továbbadott Gregornak, aki lopni tanított. Kicsi voltam és hajlékony, és vékony. Mindenféle helyekre kellett besurrannom, bekúsznom, becsúsznom, és vagy kiadogatni dolgokat, vagy kinyitni az ajtót.
Aztán ebből is kinőttem, egyre kevesebb helyre fértem be. Akkor Gregor kitanított zsebesnek. Az utcán éltem, több hozzám hasonló sorsúval, és sokat balhéztunk, koldultunk, verekedtünk.
Ma már egyedül dolgozom, otthagytam Gregort, a saját lábamra álltam. Járom az országot, mert nem jó egy helyen megmaradni sokáig, akkor megismernek, és előbb-utóbb elkapnak.
Néha, ha van egy nagyobb fogás, akkor jó világ van egy pár napig, akkor sokat eszem, és szerzek magamnak egy nőt.
Voltak néhányan, akik meg akarták vásárolni a testemet nők és férfiak vegyesen. Nekik nemet mondtam szinte mindig. De néha, amikor nagyon éhes voltam, belementem ilyen üzletekbe. Egyszer egy nőnél laktam így két hónapig. Akkor aludtam először rendes ágyban, és akkor zuhanyoztam először. Jó volt megtanulni pár dolgot, de most rossz is, mert hiányzik. Tőle akkor jöttem el, amikor rám unt. Vele maradtam volna még én szívesen, bár nem szerettem, és ő sem szeretett engem.
Néha megpróbálok becsületesebben is pénzt keresni, énekléssel, és egyéb utcai mutatványokkal. Nem akarok én feltétlenül mindig mások pénztárcájából élni, de dolgozni viszont nem szeretek. Az nem nekem való. De az tetszik, amikor az utcán körbeállnak, és tapsolnak. De sajnos nem ismerek elég sok dalt, és az angol nyelvű számoknak nem értem rendesen a szövegét, és néha kinevetnek, ha rosszul ejtem ki a szavakat. Ilyenkor elmegy a kedvem az egésztől. Valaki egyszer azt mondta, hogy abszolút hallásom van. Ez nem tudom, mit jelent, de megjegyeztem, mert úgy tűnt, hogy fontos.
Táncolni is szeretek, de nem tudok egyszerre táncolni és énekelni is, és nincs semmim, amivel lejátszhatnám a zenét a tánchoz az utcán. Néha összeállunk más haverokkal, és akkor van, aki zenél, van, aki énekel, és van, aki táncol. Aztán ami pénz összegyűlik, abból bulizunk egyet, és jól berúgunk.
Most azonban egyedül járom az utam, mert tél van, és kevesen vannak az utcákon. Ilyenkor nem megy a koldulás, lopni kell. Hideg van, és én megint éhes vagyok.
Jellemzés:
Amiket szeret: Jókat enni, puha ágyban aludni, énekelni, táncolni, inni
Amiket utál: Dolgozni.
Jellem: Jó eszű, de abszolút műveletlen. Tud írni, olvasni, beszél románul, és magyarul, és pár szót angolul és franciául is (kevés szó, rossz kiejtés, semmi nyelvtan). Azt tudja, ami az utcán ráragadt, és e szerint próbál boldogulni. Önző, mert erre kényszerül, de tud önfeláldozóan segítőkész lenni, ha valami mégis megérinti. Jól bírja a mostoha körülményeket, de kényelemről, és boldog életről álmodozik.
Külső: Elég leromlott állapotban van, és koszos, büdös szinte mindig. Viszont higanymozgású, hajlékony, inas, kitartó. Öltözködése? Értelemszerűen nincsen saját stílusa, bár azt a kevés, szakadt rongyot, ami rajta van képes igen világfi módon is magán hordani, ha éppen arra támad kedve.