Brigitte Charlotte Loire 1990 december 24-én este, pontosabban szenteste látta meg a napvilágot, Edith Jeanne Mercier, híres, francia színésznő és Frédéric Pierre Loire, milliomos üzletember lányaként. Ő volt a legszebb karácsonyi ajándék szülei, és nővére számára, és bár akkor még nagy volt a szeretet és az egyetértés a családban, hamarosan rosszra fordultak a dolgok.
Edith híres színésznőként mindig is ki volt téve a rossz oldal csábításának. A premiereket követő fogadások, nagy rendezvények mindig okot adtak a kimaradásra, a hajnalokig tartó csavargásra, és lehetőséget adtak a hűtlenségre, mivel Frédéric lelkiismeretes, sőt, kissé munkamániás üzletemberként nem szívesen pesztrálgatta nejét. Miután Edithnek egy szintén Franciaország szerte neves színésztársával való viszonyát a francia sajtó megneszelte, és a lapok tele lettek a róluk készült, félreérthetetlen fotókkal, Frédéric sem viselhette már tovább a szemellenzőjét.
Ezután bár nem lett válás belőle, mert mindketten váltig állították, hogy a történtek ellenére nagyon is szeretik egymást, a szülők között elég hamar megromlott a kapcsolat. Az apa, aki különben sem örült a felesége éjjeli kimaradásainak, még inkább bizalmatlan lett az asszony iránt, az anya pedig szintén csalódott a férjében, aki ezután még kevésbé volt hajlandó a férjeként mutatkozni a világ előtt, és elkísérni őt a sok, különféle, nagyszabású rendezvényre. Szinte mindennaposakká váltak a hangos szóváltások, viták, veszekedések. Minden apróságon hajbakaptak és Briának ebben kellett felnőnie. Mégsem volt boldogtalan, mert nővére, Catherine Chantal Fillon, aki az anyja első házasságában született, és aki bár nem élt velük, de sokat tartózkodott náluk, átsegítette őt a nehéz helyzeteken. Mindig mellette volt, amikor szüksége lett volna rá, és a sok viszály ellenére szülei is nagyon szerették őt, és próbáltak neki mindent megadni.
Bria tizennégy éves volt, mikor elérkezett a "vég". Nővére, aki ekkor töltötte a huszonegyet, autóbalesetet szenvedett, miközben hazafelé tartott egy színházi előadásról. Az útkereszteződésben egy részeg fiatalember áthajtott a piroson, egyenest Cat kocsijának, és rögtön meg is hallt. Catet azonban súlyos sérülésekkel szállították kórházba, és bár a másnapot nem sikerült megérnie, de még el tudott búcsúzni húgától. Brigitte azóta is úgy emlékszik erre a napra, mint élete legszörnyűbb, legrémesebb, legfájdalmasabb napjára.
Bria anyja mindig is érdekes életmódot folytatott, szabados természetével elég sok bosszúságot okozott férjének, és miután Cat meghalt, ez csak rosszabb lett. Már nem csak éjszakákra maradt ki, hanem sokszor napokra is, és mikor a pletykalapok ismét tele lettek ezen görbe esték és hétvégék képeivel, és arról kezdtek cikkezni az újságok, hogy a híres színésznő újra nyilvánosan csalja milliomos üzletember férjét, Frédéric megelégelte a dolgot, összepakolt, és lányával együtt az Egyesült Államokba, azon belül New York városába költözött. Edithet már csak a válásipapírok várták otthon az asztalon, amiket szó nélkül alá is írt, és nem sokkal később újra férjhez ment az egyik operatőrhöz, Jean-Claudehoz, akivel már elég régóta folytatott intim kapcsolatot.
Bria megértette apja döntését, és bár nehéz volt megszoknia az új helyzetet, és hiányzott neki az anyja, nem sokat ellenkezett. Hamarosan kiderült, hogy apjának egy korábbi rövid házasságából született egy fia, André Benjamin Loire, Bria bátyja, aki anyja halála után húgához és apjához költözött.
Brigitte ahogy idősödött, úgy zárkózott magába, és ugyanakkor lett egyre vadabb. Egy ideig a milliomos gyerekek vad, és tékozló életét élte, nem álltak tőle távol a hajnalig tartó bulik, az alkohol, sőt, a drogok sem, de az utóbbi pár hónapban, mióta megismerte bátyját, sikerült újra magára találnia. Jól kijönnek, Andy jó hatással van rá. Briát egyre jobban vonzzák a művészetek és az újságírás, titkon pedig verseket ír, és költő szeretne lenni. A legtöbb verset nővéréről írja, vagy neki ajánlja, másokat meg az anyjának, akivel néhány évnyi kihagyás után nemrég újra felvette a kapcsolatot. Bria tudta, hogy az anyja nem olyan, amilyennek egy anyának lennie kellene, de szerette, és nagyon hiányzott neki, ezért nem rég úgy döntött, hogy meglátogatja őt Párizsban.
Egy egész nyarat, pontosabban két és fél hónapot töltött ott, és közben volt szerencséje megismerni Edith új férjét, Jean-Claude-ot is, akiről kijelenthetjük, hogy Bria már nem utálja tiszta szívből. Sőt, egy kicsit talán meg is kedvelte. A mostohapapán kívül megismerhette még a kishúgát, a négy és fél éves kis csöppséget, Lisette Melanie-t is, akit viszont nagyon megszeretett. De a nyár végén Briának vissza kellett térnie New York-ba, mert most kezdte tanulmányait a Glimmer egyetem média szakán. Újságíró, egészen pontosan külföldi tudósító szeretne lenni. Kiváló eredményei a Perlasca média szakán hozzásegítették egy nagyszerű gyakornoki álláshoz a New York Timesnál, aminek ő borzasztóan örül. Nem is sejti, hogy ennek a szerencsés lehetőségnek igen sok köze van anyja és mostohaapja hírnevéhez is, valamint apja nagy befolyásához. Ki is borulna rendesen, ha tudná, mert nem szereti, sőt, gyűlöli a vagyon szerinti megkülönböztetéseket.
Néhány héttel az évnyitó után Bria szörnyű híreket kapott Párizsból: anyja és újdonsült férje autóbalesetben elhunytak. Bria először teljesen összeomlott, de hamar össze kellett szednie magát, hisz húga számára ő az egyetlen lehetőség, hogy ne kerüljön állami gondozásba. Ő az egyetlen élő rokona, így végül elvállalta a gyámságát.

A sok dráma után végre rendeződni látszott az élete, mikor elkezdte az egyetemet, mellette megkapta álmai munkáját, és emellett a kishúgára is maradt ideje, aki esetében mindig számíthatott a bátyjára és az apjára is, hisz mindkét férfi teljesen oda volt a kis csöppségért. Egy utcai rablást követően apja óhajára önvédelmet kezdett tanulni, de az első kung-fu óra nem éppen úgy ért véget, mint azt gondolták volna. Alig, hogy oktatójával kiléptek az edzőklub ajtaján, egy lövés dördült el, majd Will megragadta a kezét, és futásnak eredtek. Azóta sem igazán érti, hogy mibe is csöppent bele, csak azt tudja, hogy a CIA emberei Erdélybe küldték, hogy itt biztonságban lesz, ha meghúzza magát egy időre. Bár nem ennyire egyszerű a dolog: egy fedél alatt kell laknia Williammel, aki ezentúl nem is William Lordman, hanem Gareth Wales, ő pedig már nem Brigitte Charlotte Loire többé, hanem Mrs. Wales. Házasoknak kell kiadniuk magukat, mert csak így maradhat titokban a kilétük. Kész rémálom az egész. Csak azt reméli, hogy mielőtt választ kaphat temérdek kérdésére Willtől... vagyis Garethtől...

Pár hónap együtt élés után szerencsére sikerült Briának tisztáznia magát, a CIA kimentette őt, és tisztázta a nevét, így visszatérhetett New Yorkba. Ám visszaköltözése előtt megtudta, hogy az anyja családja egy része is Erdélyből származott, és anyai ágról defenzor, vámpírvadász. Így végül úgy döntött, hogy marad még egy ideig, hogy többet megtudjon magáról és az "örökségéről", és beiratkozott a defenzorok iskolájába.

Amiket szeret: Olvasás, írás, utazás, állatok, főleg a kis állatok. Sokat jótékonykodik, és apját is elég sokszor elrángatja különféle jótékonysági estekre. Legutóbb pedig megvetetett vele egy lepusztult állatkertet, amit ügyesen felvirágoztatott, és jelenleg ott helyezte el kis kedvencét, Nisrint, az Egyiptomból származó leopárdját is, mely már kinőtte eddigi lakhelyét a Loire rezidencián, valamint ugyanitt működtet egy állat-menhelyet is, ahová szívesen fogad be gazdi nélkül maradt kóbor állatokat.

Amiket utál: Soha nem lenne képes állatkínzásra, és hasonló okokból nem is hordana szőrmebundát. Utálja az üres fejű, gazdag libákat és szépfiúkat, akik azt hiszik, bármit megtehetnek, csak azért mert tehetősek. Éppen ezért sokkal szívesebben lóg a lepukkant, egyetemi, füstös kis pubokban, ahol igazi értelmiségiekkel folytathat magasröptű diskurzusokat.

Jellem: Néha kicsit vad, önfejű, és makacs, máskor meg szégyenlős, szerény és álmodozó. Alapvetően rendes lány, akinek kicsit több szeretetre lenne szüksége, és arra, hogy valaki a jó útra terelje, ugyanis nővére halála, szülei válása, és új testvérei megismerése óta nem igazán találja helyét a világban. Szereti a történelmet, a művészeteket, a színházat és minden kulturális tevékenységet, de ugyanúgy szereti a sportokat és a bulizást is. Általában könnyen barátkozik, kedves és vidám, a rosszkedvét is viccelődéssel próbálja elűzni, de az érzéseiről ritkán beszél másoknak. Az elmúlt években történt rengeteg változás ilyen téren kissé zárkózottá tette, kevés ember előtt nyílik meg igazán.

Külső: Nagy, mandulavágású, zöldes barna szemei vannak. Haja hosszú, barna, amit néha szőkére, vagy más színűre szokott festeni. Alakra karcsú és sportos, 169 cm magas. Öltözködésben leginkább a divatot követi, de nem hivalkodó.