KezdőlapKezdőlap  Legutóbbi képekLegutóbbi képek  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  


Vannak különös éjszakák, mikor az emberek csak árnyak, míg az árnyak talán emberek.
 
Welcome to Sherbrooke!



Welcome!

Lassan fél éve annak, hogy az erdélyi vámpírok és a rájuk vadászó defenzorok között kirobbant a háború. A veszteség nagyobb volt, mint bárki gondolta volna, és az egyetlen megoldás a menekvés maradt. Lucas, a vámpírok vezére, a túlélőket a kanadai birtokára menekítette, de a régi gondok helyébe újak léptek, a defenzorokon kívül már új ellenségek is vadásznak rájuk.
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Hot Links



Staff Team


Lucas Kenward
főadmin
Multi:
Zoya Iryna Davorov

Alexey M. Davorov
admin
Multi:
Ronaldo Montiel

Madeline Ross
admin
Multi:
Raven S. Kenward

Natasha T. Davorov
admin
Multi:
Zoey Brianna LaFond

Nova R. Willson
admin
Multi:
Samuel Bailey

Dante Christo
admin
Multi:
-

Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (35 fő) Szer. Okt. 03, 2012 5:33 pm-kor volt itt.
ChitChat

Breaking News

• Figyelem! A karaktered kettő, max három tagból álló nevével regisztrálj! A helytelen névvel regisztráltakat azonnal töröljük.

• Mielőtt regisztrálnál, mindenképpen olvasd el a Korlátozások részt! Ezzel elkerülheted, hogy akár hetekig kelljen várakoznod karaktered elfogadására.

• Elfogadott avatarméret: 200x320 px. És mellőzzük az igénytelen képeket!

• Az oldalon több változás is történt, a Staff felállása is módosult, a Hírfal mindenki számára kötelező olvasmány!

• Mindenki vegye figyelembe, hogy az új szabályzat értelmében a reagoknak minimum 250 szóból kell állnia. Törekedjünk rá, hogy igényes munkák kerüljenek ki a kezeink alól! Ellenőrizni fogjuk a hozzászólásokat!

Legutóbbi témák
» Love Bites
Rendelő Emptyby Vendég Hétf. Jan. 05, 2015 11:29 pm

» Trouble Life
Rendelő Emptyby Vendég Hétf. Feb. 10, 2014 11:04 am

» Báthory Fanni - kész
Rendelő Emptyby Fealoce Csüt. Jan. 09, 2014 1:03 am

» Sophie E. Flemming × Loading . . .
Rendelő Emptyby Sophie E. Flemming Szer. Dec. 25, 2013 10:24 pm

» Karakterlap-minta
Rendelő Emptyby Szűcs Eszter Kedd Okt. 08, 2013 9:20 pm

» The Mortal Instruments szerepjáték
Rendelő Emptyby Vendég Hétf. Szept. 30, 2013 5:21 pm

» Alice Grace Hatter
Rendelő Emptyby Alice Grace Hatter Szomb. Aug. 24, 2013 2:32 pm

» Avatart, aláírást szeretnék!
Rendelő Emptyby Alice Grace Hatter Pént. Aug. 23, 2013 1:54 pm

Weather



Sherbrooke egész területén erős havazás várható az elkövetkezendő egy hétre. A nappali középhőmérséklet pont megfelelő lesz egy kis sétára a téli hóesésben. Az éjszakák nem lesznek túl hidegek, de minusz fok alatt lesz a hőmérséklet. Helyenként esőzések és viharok zavarhatják meg a látogatók szabadidejét. Az idő enyhülni fog a következő héten, de addig zord körülmények uralják a város éghajlatát.
Our Playlist
Partners











Twilight after dark

Mysterious
Los Angeles






Glee








Credit



Figyelem! Az oldalon található képek, kódok és leírások mind a Vampires' Night tulajdonát képezik. A Staff kemény munkáját tükrözik, nem szeretnénk semmit máshol viszont látni, mert annak következményei lesznek!

Megosztás
 

 Rendelő

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Alexey Mihail Davorov

• Médium •

• Médium •
Alexey Mihail Davorov

:: Avataron : Nate Buzolic
:: Hozzászólások száma : 102
:: Születésnap : 1991. Apr. 11.
:: Csatlakoztam : 2011. Feb. 19.
:: Kor : 32
:: Tartózkodási hely : Kolozsvár
:: Foglalkozás : ne akard megtudni...
: :
Rendelő Tumblr_mflttmy0ju1r8mfn8o7_r1_250


Rendelő Empty
TémanyitásTárgy: Rendelő   Rendelő EmptyCsüt. Május 02, 2013 5:03 pm

***
Vissza az elejére Go down
Noah Graham

• Vámpír •

• Vámpír •
Noah Graham

:: Hozzászólások száma : 5
:: Csatlakoztam : 2013. Apr. 25.

Rendelő Empty
TémanyitásTárgy: Re: Rendelő   Rendelő EmptyCsüt. Május 02, 2013 9:00 pm

my dear emily


Az órára pillantok. Miss Coleman számára már csak három perc áll a rendelkezésére, hogy megérkezzen. Nem szeretem a pontatlan embereket. Lapozok még egyet a kezemben tartott könyvben, ám a következő oldalt már nem kezdem el. Amennyiben a hölgy időben érkezik, felesleges is lenne ilyesféle elfoglaltságba merülnöm. Később úgyis lesz még rá bőven lehetőségem. Ez az egyetlen dolog, amiből valószínűleg sosem fogok kifogyni: az idő. Persze ha elkövetek valami ostobaságot... még az én életem is véget érhet. De az ilyen jellegű meggondolatlanság rám sosem volt jellemző. Ahhoz... túlságosan is szeretek élni, hogy holmi lényegtelen okok miatt eltékozoljam.
Nem vagyok tapasztalatlan. Úgy hiszem, a legkevésbé ez a jelző illene rám. Az évszázadok folyamán volt alkalmam tökéletesíteni a... technikámat. Pszichopata, sorozatgyilkos... szórakoztatónak találom ezeket a jelzőket. Az embereknek semmi alapjuk nincs rá, hogy megpróbáljanak megítélni engem. Sokkal többet láttam már, mint ők... a magamfajták véleménye pedig... Nos, mondjuk úgy, hogy arra sem igazán adok. Nem sokan képesek az apróságokat is teljes valójukban... megpillantani. Fogalmazzunk úgy, hogy minden tettem jogos. Ha valaki arra sem képes, hogy megfelelő módon... nos, fogalmazzunk úgy, hogy szabja meg a cselekedeteit... az igazán megérdemel egy kis leckét. Mondhatni... összekötöm a kellemest a hasznossal. Az igazán nem az én hibám, hogy néha egyesek... csak úgy felbosszantanak. Úgy hiszem mindenkitől elvárható lenne, hogy megadja a másoknak járó... kellő tiszteletet.
Ismét szemügyre veszem az órát, majd a dohányzóasztalra helyezem olvasmányomat. Felállok és lassan az ajtóhoz ballagok. Pontosan akkor nyitom ki, mikor az óra elüti a megfelelő időt. Körülpillantok, tekintetem a nőt keresi. Amennyiben megpillantom először is örömmel konstatálom, hogy nem késett el. Rosszul indult volna a találkozó, ha mégis. Általában nem tölt el örömmel, ha a pácienseim ilyen módon minősítik magukat. Ha már fogadom őket, az a minimum, hogy tényleg komolyan is vegyék a foglalkozásokat. Ne pedig csak úgy... belibbenjenek, amikor nekik tetszik, hogy aztán végigüljék a foglalkozás időtartalmát. Bár ez inkább csak azokra jellemző, akik mások jóvoltából kénytelenek látogatni engem, nem pedig saját maguk döntöttek úgy, hogy segítségre van szükségük.
- Coleman kisasszony – üdvözlöm. - Fáradjon be. Talán el is kezdhetnénk...
Vissza az elejére Go down
Emily Coleman

• Ember •

• Ember •
Emily Coleman

:: Avataron : Jenna-Louise Coleman
:: Hozzászólások száma : 5
:: Csatlakoztam : 2013. Apr. 19.
: : Rendelő A1_2013_5_8_tb2nnggjlh

Rendelő Empty
TémanyitásTárgy: Re: Rendelő   Rendelő EmptySzomb. Május 04, 2013 9:00 pm

- És az egy... ejefánt? - fordította felém kíváncsian a fejét Kathy és hatalmas szemeivel várakozón nézett rám. Arcomra egy mosoly ült ki, és bólintottam egyet. Mindig is aranyosnak tartottam, ha egy kisgyerek sejpít. Olyankor meg tudnám őket zabálni, még akkor is ha éppen dühös vagyok rájuk. Ami nem könnyű. Sok embert ismerek, akik ki nem állhatják a gyerekeket, pláne azt ha nyafognak, de nekem szinte határtalan a türelmem, ha a gyerekekről van szó. Ez van, ha az ember lányának csak fiatalabb testvérei vannak: meg kell tanulnia időben felnőni és türelmesen, éretten kezelni a helyzeteket.
A bejárati ajtó csukódására kaptam fel a fejem, s pár pillanat múlva meg is jelent Kathy anyukája. Valamiért sosem szimpatizáltam a nővel, mert... nem tudom, egyszerűen csak van, mikor megérzem ha valakivel valami nincs rendben.
- Emily, most már elmehetsz, Kathyvel megleszünk nélküled is. - szólt hozzám, s mivel hamar rájött, hogy valószínűleg bunkón hangzott, amit mondott, egy mosolyt erőltetett az arcára. Kathyt felemelte az ölemből, én pedig felálltam és vállamra vettem a táskámat. Pár rövid másodpercig gyakorlatilag farkasszemet néztem a nővel, a végén pedig biccentettem egyet köszönésképp. A kis Kathyhez hajoltam aki vigyorogva adott egy puszit az arcomra. Megsimogattam a feje tetejét, majd a kijárat felé vettem az irányt.
Hannah, vagy ahogy őt hívni kell: Miss Bates, ma a szokásosnál is bunkóbban viselkedett, és azzal a felsőbbrendű tekintetével szinte vérig sértett. Nem szeretem az olyan embereket, akik jobbnak gondolják magukat a többieknél. Mindenki egyenlőnek született és mégis ott van az az állandó versengés és feszültség az emberek közt. Sokan mondják, hogy vannak vezéregyéniségek, s vannak szolgalelkek, de én ezt nem így gondolom. Egyszerűen csak néhány ember több akaraterővel rendelkezik, mint társai. Na igen, az akarat... Valószínűleg azért van akkora versengés az emberek közt, mert rendezünk szabad akarattal. Ha az nem lenne, háborúknak még a gondolata sem merült volna fel. Viszont akkor mindenki egyhangú, unalmas életet élne, nem lenne értelme az emberiségnek. Azért lettünk erre a földre teremtve, hogy szabadon éljünk. Ha az a bizonyos valaki odafönn megelégedett volna olyan lényekkel, akik szolgálják őt, de nincs szabad akaratuk, embereket nem teremtett volna, hiszen szolgálásra ott vannak az angyalok.
Az emberiségről való nem túl fontos elmélkedésemből akkor ébredtem fel, mikor elkezdtem közeledni a lakásomhoz. Már a lépcsőházban voltam, s egyfajta villámcsapásként jutott eszembe, hogy nekem most nem haza kellene mennem. Ugyanis mára lett megbeszélve az első időpont a pszichiáteremmel. Nem, nem vagyok sem dilinyós, sem idegbeteg, az én problémám lelki eredetű. Fogalmazzunk úgy, hogy még mindig nem voltam képes teljesen feldolgozni azt, amit Fred tett, illetve majdnem tett velem a konyhában. Az egyik legrosszabb és legkellemetlenebb élmény az, ha olyan támad meg, akit szeretsz. Összeomlik a beléjük fektetett hited és bizalmad, teljesen kiábrándulsz belőlük. Velem is ez történt, de nem szeretném tovább ragozni, mert nem egy kellemes élmény. Már attól magam alá kerülök, ha rá gondolok, az pedig gyakran fordul elő.
Gyorsan kiszaladtam a lépcsőházból, s mikor elhagytam az épületet, az órámra néztem. Ha elérem a következő buszt, éppen hogy oda fogok érni. Elindultam, s lépteimet egyre szaporábban szedve értem a buszmegállóba. A jármű pont akkor fékezett be, én pedig gyorsan felszálltam a buszra és helyet foglaltam. Nagyon reméltem, hogy ha pár percet kések, Dr. Graham nem lesz rám mérges. Nem ismerem azt az embert, úgyhogy nem lenne valami előnyös, ha a rólam alkotott első véleményében közrejátszana a késésem is. Ki tudja? Talán hirtelen haragú, s hamar türelmetlen lesz. Igaz, a pszichiáterek általában kedves, megértő és végtelenül türelmes emberek, de sosem lehet biztosra tudni. Találkoztam már faragatlan doktorokkal is, bár igaz, hogy ők teljesen más területen dolgoztak.
Mikor megérkezett a busz, szinte Sonic módjára száguldottam át a zebrán, annyira, hogy egy autónak hatalmasat kellett fékeznie, hogy el ne üssön. Az éles fékezés hangjától egy pillanatra kiugrott a szívem a helyéről, de mikor rájöttem, hogy épp sikeresen átértem a zebrán, megnyugodtam. Továbbra is megszaporázott léptekkel tartottam a rendelő felé. Nem csak az első benyomás miatt igyekeztem nem elkésni, hanem azért is, mert nem szeretek másokat megvárakoztatni. Igyekszem mindenhova pár perccel korábban érni, hátha az illető is hamarabb ott van, de legtöbbször én vagyok az, akit megvárakoztatnak. Van egy bizonyos szintű megfelelési kényszerem, ami néha idegesít, de van amikor az ment meg egy-egy szituációt.
A rendelőhöz érve megint az órámra pillantottam és megnyugodva vettem észre, hogy pont időben érkeztem. Pár pillanattal később ajtót is nyitott Dr. Graham, s köszöntött, majd betessékelt.
- Jó estét. - köszöntem én is, majd beléptem az ajtón. Mikor beértem, félreálltam, hogy ő is be tudjon jönni, s kicsit körbenéztem. A helyiség hatalmas volt, s egy rendelőhöz képest rendkívül ízlésesen volt berendezve, még egy halk "hűha" is elhagyta a számat.
Tettem pár lépést előre, s mikor a két egymással szemben levő székhez értem, a doktorra néztem, s megvártam amíg leül, majd én is helyet foglaltam.
- Elnézést, hogy majdnem elkéstem de... munkám volt. - szólaltam meg rögtön, s egy szégyellős mosolyt is odabiggyesztettem a végére. Mondjuk fölösleges volt bocsánatot kérnem, elvégre pont időben érkeztem.
Vissza az elejére Go down
Noah Graham

• Vámpír •

• Vámpír •
Noah Graham

:: Hozzászólások száma : 5
:: Csatlakoztam : 2013. Apr. 25.

Rendelő Empty
TémanyitásTárgy: Re: Rendelő   Rendelő EmptySzer. Május 08, 2013 1:20 pm


Emily Coleman éppen időben érkezik. Ha néhány perccel korábban nyitottam volna ajtót, még a nyomát sem láthattam volna. Mivel azonban szerény személyem a pontosság híve... nos, így nem történt semmiféle probléma. Azt hiszem kellemetlenül indult volna a kapcsolatunk, ha a kisasszonynak sikerült volna pontatlansággal indítani. Nem vagyok én előítéletes és a reakcióim sem túlzóak, bárki bármit gondol is. Egyszerűen csak szeretem, ha rend van körülöttem. Na és persze azt is, ha mindenki úgy viselkedik, ahogy illik neki. És félreértés ne essék... most nem arról beszélek, hogy ők maguk mit hisznek megfelelőnek, hanem... arról, ami valóban az. Sajnos manapság egyre kevésbé tartják fontosnak a jó modort. Pedig régen volt ifjúkoromban azért még adtak az igazán fontos dolgokra.
Más talán hozzászokott volna a változó világhoz és a hasonlóképp átalakuló értékekhez, én azonban... sosem voltam éppenséggel egyszerű személyiség. Vannak elvárásaim, melyekből semmilyen körülmények között nem vagyok hajlandó engedni. Akik valamilyen szempontból megsértenek... vagy a viselkedésükkel kiérdemlik a rosszallásomat, nos, nekik viselniük kell a következményeket. Talán szörnyeteg lennék? Ó igen, tisztában vagyok vele, hogy sokan gondolkodás nélkül annak bélyegeznének, már csak a fajtám miatt is. Viszont nem csak ebből kifolyólag gyilkolok néha-napján... ó egyáltalán nem. Akik a viselkedésükkel kiérdemlik a figyelmemet, azok... hát fogalmazzunk úgy, hogy hamar távoznak az élők sorából. Sokan vannak, akik a kutyának sem hiányoznak... Ez egyébként gyakrabban előfordul, mint bárki hinné. Az emberek eltávolodtak egymástól... olyan falak emelkedtek fel közöttük, melyeket talán már akkor sem lehetne lebontani, ha kísérletet tennének rá. Egyedül vannak... még akkor is, ha éppen egy-egy nyüzsgő nagyváros közepén élnek. Nem törődnek semmi mással, mint önnön problémáikkal.
Felelőtlenség. Hibák. Sértettség. Rossz modor.
Az építő jellegű kritikát, azt bezzeg senki sem fogadja jól. Még így, évszázadok tapasztalatával a hátam mögött is meglep, hogy mennyire meg van győződve mindenki a saját igazáról. Nem egy páciensemmel kapcsolatban volt már szerencsém tapasztalni, hogy azt hiszik, ők áldozatok, mert valaki – szülők, barátok, házastárs, esetleg a hatóságok – rákényszerítette őket, hogy felkeressenek engem. Időpocsékolás... ha még kísérletet sem tesznek az együttműködésre. Én viszonylag jól kitapasztalta már, hogyan is működik az emberi természet.
Sok időm volt figyelni és tanulni... tapasztalatot szerezni.
Néha nem tagadom, terhessé válik választott szakmám. Van, hogy úgy érzem, amit művelek nem más, mint valami roppant különös mazochizmus. Viszont... mégsem érzek rá késztetést, hogy változtassak az életem ezen részén. Értek hozzá... ez tény és való. Némi kellemetlenséget pedig igazán el tudok viselni. Ennyit még túl lehet élni.
Coleman kisasszony első pillantásra udvariasnak tűnik. Nem az a kategória, akik... oly sokszor bosszantottak már rövidnek nem mondható életem során. De az elkövetkező foglalkozás majd minden bizonnyal megmutatja, helyesen ítéltem-e meg újdonsült páciensemet. A lány most keresett fel először. Sietett, hogy ideérjen... ez pedig... bizonyos szempontból igazán becsülendő. Ám az, hogy majdnem elkésett rávilágít valamire:
Elfeledkezett róla, hogy jelenése van nálam.
Nos, ez nem olyan nagy tragédia, elvégre végül mégiscsak ideért... De azért megjegyzem magamnak. Fiatal lány, nyilván ezer meg egy fontosabb dolga van, mint hogy az irodámban üljön. Azonban... tekintve, hogy ő maga döntött úgy, felkeres engem... nos, ezek után igazán elvárható, hogy pontos legyen és megtanulja figyelmen kívül hagyni azokat a tényezőket, melyek esetleg meggátolhatják benne, hogy idejében megjelenjen nálam.
Becsukom magunk mögött az ajtót, majd visszasétálok a székemhez és leülök. Miss Coleman megvárja, hogy helyet foglaljak és csak aztán teszi meg ő is. Hm... érdekes... Úgy tűnik, a lány ad az illemre. Vagy csak... küzd valamiféle rejtett megfelelési kényszerrel, mely miatt mindig azon igyekszik, hogy a külvilág ne találhasson kivetnivalót a tetteiben? Figyelem a mozdulatait... mimikáját... Igen, van rá lehetőség, de később még éppen elég időm lesz rá, hogy választ találjak erre a kérdésre. A halk hűha nem lep meg igazán. Mások is rácsodálkoztak már irodám méretére... és úgy általában a berendezésére is. Nem spóroltam... mivel a nap nagy részét itt töltöm el, úgy gondoltam... hogy akkor legalább már megadom a módját. A házam is hasonló elv alapján rendeztem be. Pénzem bőven van rá... és ha már sokkal jobban szeretem az ilyen környezetet... miért is mondanék le róla?
- Semmi probléma – nyugtatom meg. - A fő, hogy végül idejében megérkezett.
Szégyellős mosoly... Mintha éreznék benne némi bizonytalanságot is. Ez teljesen érthető, elvégre új, ismeretlen terepre tévedt. Egyelőre még csak egy idegen vagyok számára, ám ezen mindenképpen változtatnunk kell majd. Megkövetelem az őszinteséget, épp úgy, ahogyan a tiszteletet. Egy emberen sem lehet segíteni, ha az nem igényli ezt. Érdekes... új kihívás... Az első percek tapasztalata azt súgja, hogy nem kell majd csalódnom.
De épp elég idős vagyok már ahhoz, hogy tudjam... senkit sem szabad ilyen röpke ismeretség alapján megítélni. Bár az is tény, hogy személyiségük alap jegyeiről... remekül árulkodik néhány óvatlanul elejtett megjegyzés is.
- Megkérdezhetem, hogy mivel foglalkozik? – teszem fel végül az első kérdést. Semmi komoly... bevezetőnek tökéletesen megteszi. És valószínűleg nem is lát majd rá okot, hogy megtagadja a válaszadást. - Hogy érzi magát? Feltételezem... hogy megvan az oka ittlétének. Hacsak nem valami különös... hobbi vezette az irodám ajtaja elé. Remélem, hogy a közös munkánk lehetővé teszi majd, hogy túlléphessen a problémáin. Elvégre... csakis ezért vagyunk itt – teszem még hozzá. - Nem kell sietnünk... Van időnk bőven.
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom





Rendelő Empty
TémanyitásTárgy: Re: Rendelő   Rendelő Empty

Vissza az elejére Go down
 

Rendelő

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Vampires' Night :: Sherbrooke :: Canada :: Belváros-